Keressük a gazdáját! Vác és Verőce közt a főúton szedtük össze ma ezt a puli kant. Majdnem elcsapta egy autó az orrunk előtt. Nagyon gondozatlan, amúgy nincs lesoványodva, de valószínűleg rosszul lát, szerintem a hallása sem az igazi és a mozgása is nehézkes. Piros bolhanyakörv van a nyakában. Nagyon keressük a gazdáját! Mivel nálunk nincs kinti kutyaház, Juharka és Pocok bent nehezen viselik a jövevényt, nem nagyon tudjuk elszeparálni őlet. Nagyon jámbor, kedves kutya. Ha valaki csak ideiglenesen, egy-két napra be tudná fogadni, az is nagy segítség lenne!
2010. december 31., péntek
2010. december 24., péntek
Karácsony / Christmas
Nálunk valószínűleg valahogy így fog kinézni: Juharka ellopja a fél karácsonyfát, Pocok pedig lecsap a szaloncukorra...
Probably it will look like this: Juharka steals the Christmas tree while Pocok pounces on fondant candy...
2010. december 22., szerda
Agárnyakörv / Greyhound collar
Valami egészen új... Remi, a whippet szeretett volna egy puha, erős nyakörvet. Az agarak nyaka különösen kényes, fej- és nyakformájuk megkívánja a szélesebb, speciális nyakörvek használatát. A képen látható darab kellőképpen széles (5 cm), erős és egyben kényelmes viselet.
Something entirely new... Remi, the whippet wanted a soft and strong collar. Greyhounds have to wear wide collars because of their delicate neck. This one on the picture is wide enough (5 cm), strong and comfortable.
A narancssárga kord anyag remek választás volt ennek a gyönyörű kis whippetfiúnak. Szerintetek hogy áll neki?
This orange corduroy fabric was a great choice for this beautiful whippet-boy. How do you like it?
2010. december 20., hétfő
Puminaptár / Pumi calendar
Elsősorban (de nem csak) pumisok figyelmébe ajánlom! Már kapható a 2011. évi Kondacsipkedő naptár. Az ízelítőül mutatott képen Fekete látható, davir dog design hámban.
We recommend this pumi calendar to everyone, not only for pumi lovers. The whole calendar can be viewed on the page of Kondacsipkedő Kennel, where you can also order it. In this picture you can see Fekete, wearing a davir dog design harness.
2010. december 17., péntek
Hattyú és Micike / Hattyú and Micike
Ezeket a hangulatos archív fotókat Hajni küldte, köszönjük neki! Az első képen nagyapja kuvasza, Hattyú kutya látható nővére és édesanyja társaságában, 37−38 évvel ezelőtt. Hattyú kecses mozdulata bizalmas meghittséget sugároz és élővé teszi a sok évvel ezelőtti pillanatot.
Hajni sent us these nice photos. Thanks for her! In the first picture you can see Hattyú (Swan) along with Hajni's mother and sister about 37−38 years ago. Hattyú's graceful movement creates intimacy and familiarity which changes the moment catched many years ago, into alive.
A második képen pedig a kutyák iránti szeretet korai megnyilvánulásaként Hajni ölelgeti egy ismerős Micike nevű kis szukáját. Nagyon szeretett volna egy saját kutyát − később ez az álma valóra vált.
In the second picture you can see Hajni, hugging an acquaintance's dog which shows that Hajni's love for dogs started when she way young. Her face shows that she was longing for an own dog, which dream later came true.
Archív fotók emberekről és kutyákról. A rovatban bemutatott képek mind az ember és kutya sokrétű kapcsolatát ábrázolják különböző szemszögből. Ha te is rendelkezel ideillő régi fényképpel és szívesen látnád viszont itt a blogon, akkor örömmel várjuk! A képek bármilyen témájúak lehetnek, a lényeg, hogy ha lehet, régi (fekete-fehér) legyen, valamint kutya is, ember is szerepeljen rajta.
Archiv photos of dogs and humans. The pictures shown in this series represent the complex relationship between human and dog from many point of view. If you have old photos and would like them to be published in this blog, send us the photos and we will happily post them! Any kind of pictures are welcome, the only restriction is that the photos must be old (black and white) and dog and human both should appear on it.
Címkék:
archív fotók,
archiv photos,
Hattyú,
kislány,
kuvasz,
little girl,
ti küldtétek
2010. december 7., kedd
2010. november 29., hétfő
2010. november 28., vasárnap
2010. november 27., szombat
EFA válogatás / EFA Holiday Gift Guide
A piros pöttyös tatyónkat beválogatták az EFA (ez az Etsy For Animals, az Etsy állatvédelmi tevékenységet folytató csoportja, amelynek mi is a tagja vagyunk) kutyáknak és gazdiknak szánt ajándékajánló összeállításába. Itt, az EFA blogján olvasható részletesebben is a válogatás.
My red & white polka dotted treat bag has been featured in the collection of EFA (Etsy For Animals, I am the member of this group) on the EFA blog. The collection can be seen here.
EFA HOLIDAY GIFT GUIDE for Dogs and Dog Lovers:
Curated by thedoghouse
in collaboration with theanimalsmagicshop
Click HERE to visit Treasury!
2010. november 17., szerda
Bagó story 6. / Bagó Story 6.
II.
Ma reggel Lelle felé sétáltunk Bagóval, másfél kilométer oda, másfél vissza. Reggel nagy széllel zuhogó, hosszú eső érkezett, 1/2 9-kor már sütött a nap. Bagó az utóbbi napokban nem akart sétálni jönni. Kétségbe voltam esve. Bagó úgy tűnt elém akkor, mint szívekkel dobálózó úriasszony, kegyes, jó hölgy, életzsonglőr.
Ma megint gyerek, moszatszagú, sumír gyerek, tócsából tócsába rohan, lót-fut előttem, szív alakú kavicsot hajigálok neki, hogy meginduljon. Szeretelen játékosságra ismét kinyitotta szívét: boldogság és büszkeség költözik ilyenkor belém is, felhőtlen reggel, a felelősségteljes séta fészkelődő-harmonikus tollászkodása a lelkemben.
Átmegyünk a gyerektáboron, és mindennap átsuhan rajtam, hogy az időben, az idővel hogyan jönnek közelebb és közelebb. Meg lehet őket szokni. Az idő nagy illemtanár. Bagó, a szívrabló, a pisiskirály, megtalálja a kellő reakciót, a kapu sarokkövére spriccel egyet bőséges készletéből, és rázza tovább fekete bolyhos farát. Mennyi emberi ügyetlenség, mozgás-kísérlet teljesedik ki benne graciőz mozdulattá. Mozgásfolyammá. A kecsesség, az elegancia valóban valamely delnőhöz hasonlítja ezt a régi gyereket.
Elérünk a fordulóhoz, ahol meg szoktunk pihenni, Bagó berohan az iszapos-moszatos-piskos vízbe, és mikor már harmadszor száguld vissza hozzám, már lába, feje, hasa tele kosszal. Levetem a cipőimet, bemegyek a vízbe, hívom, hogy lemossam. Nehezen cihelődik, aztám megadja magát, és finnyásan tűri, hogy mossam és kinyomogassam, mint egy szivacsot.
Kiparancsolom a fűbe, előremegyünk a kővel rakott parthoz. Pici mólót kanyarítottak egy csónaknak, a part felőli része homok.
A régi Szemes. Homokpart. Kavicsok aranya. Simogató-ölelő drága homok. Negyven év. Megváltozott világ. A víz lassan nyaldossa széles nyelvével a partot, kiteregeti szennyesét, megkönnyebbülve indul vissza az ős-szájba, az anyaölbe, a tóba. Mint szőke, illanó szláv táncosok újra és újra vonalba verődő sorai, úgy érkeznek a part rivaldafényeihez az elomló, megadó kis hullámok. Nyaklánc barna nők nyakán. Gyermekajkon gyöngyöző buborékok.
Közben Bagó, aki először találkozik az igazi régi parttal, boldogságában olyan tüzes körtáncot jár, mint valamely néger törzs az elejtett vad körül. Egyre sebesebben robbantja körbe magát, a homokon újra és újra lepihen, fejét befúrja a nedves homokba. Mintha az anyaföldet csókolgatná. Feje egyre kisebb volt a víztől, egyre őszebb a szakálla a homoktól. A boldogság hangjait rikkantgatja felém, szüntelenül mesél, vitatkozik. Mintha ilyeneket mondana: „Ez igen! Hij, hij, tyű! Nosza! Hip, hip hurrá! Fine!”
Igen, amiket ő mond csekély mondatkészletével, csodálatos gyermeki nyelvén, nem fordítható. A mondatok rövidek, ismétlődnek, de olyan ősi értelműek, mint a Szentírás tömör mondatai. Mint a szentmise ősi szövegei: „Dominus vobiscum”, „Et cum spiritu tuo...”
És miközben öröme „circumdederunt” mozgásait, táncait és hangjait hallgatom, felhős szívem emlékezése megint visszaszáll gyerekkoromba, őskoromba, a kezdethez, az öreg kerekes kúthoz, amiből elmélázva húzogatom felfelé múlt, az agyam ágyában elnyúlt múlt vödreit. Néha, mint agyi abortus, kaparom le a lerakódásokat, a régmúlt nemzés nyomait, néha kólikás szomorúsággal húzogatom a vödröket. A felhúzott víz nem hűvös, mint a Deér-villa mohos kútja volt, a víz nem enyhíti szomjúságomat. A jelen köveit mossa alá, mossa, koptatja, üregesíti a perceket.
Így fordul minden percem a múltba; a síkok úgy csavarodnak egymásba, mint a Millenáris betonpályája. Agyam, szívem megcsavart betonteknő.
Míg ábrándozom, Bagó egy egész régi, hosszú, kéthónapos nyarat játszik végig szüntelenül rimánkodva, hogy ne menjünk még. És megint és megint az jut eszembe, hogy az én életemet, gyermekkoromat éli vissza, ugyanúgy örül mindennek, amit én nap nap után temetek, újratemetek valamely szokatlan, mazochista szertartással, naponként unos-untalan.
Belém issza magát a Balaton örök kékje, a reggel aranya már a homokba törte magát. És szemben Zánka. Közel a part. Tavaly, mintha tegnap lenne, 44 év mintha mindennap, minden nap, napra nap, mindennap elvonulna. A kelő Nap kihalássza a Balatonból hajnalban és este, a tejúton, A Göncöl szekerén hejehujás részeg hangulatban távoznak régi napjaim, mint badacsonyi kirándulók, énekelnek le a gránitos buckákon. A játék mindennap ismétlődik. A szertartás elkopott mechanizmussá válik, mint az Ibusz-misék Tihanyban. Állok lelkem kapujában, nézem a felvonulókat, mint ahogy a kormánypáholyból nézi Kádár a május elsejei tömeget.
Fagyott-keserű arccal integetek Isten pórázán.
„Az égbe bál van, minden este bál...”
Kiparancsolom a fűbe, előremegyünk a kővel rakott parthoz. Pici mólót kanyarítottak egy csónaknak, a part felőli része homok.
A régi Szemes. Homokpart. Kavicsok aranya. Simogató-ölelő drága homok. Negyven év. Megváltozott világ. A víz lassan nyaldossa széles nyelvével a partot, kiteregeti szennyesét, megkönnyebbülve indul vissza az ős-szájba, az anyaölbe, a tóba. Mint szőke, illanó szláv táncosok újra és újra vonalba verődő sorai, úgy érkeznek a part rivaldafényeihez az elomló, megadó kis hullámok. Nyaklánc barna nők nyakán. Gyermekajkon gyöngyöző buborékok.
Közben Bagó, aki először találkozik az igazi régi parttal, boldogságában olyan tüzes körtáncot jár, mint valamely néger törzs az elejtett vad körül. Egyre sebesebben robbantja körbe magát, a homokon újra és újra lepihen, fejét befúrja a nedves homokba. Mintha az anyaföldet csókolgatná. Feje egyre kisebb volt a víztől, egyre őszebb a szakálla a homoktól. A boldogság hangjait rikkantgatja felém, szüntelenül mesél, vitatkozik. Mintha ilyeneket mondana: „Ez igen! Hij, hij, tyű! Nosza! Hip, hip hurrá! Fine!”
Igen, amiket ő mond csekély mondatkészletével, csodálatos gyermeki nyelvén, nem fordítható. A mondatok rövidek, ismétlődnek, de olyan ősi értelműek, mint a Szentírás tömör mondatai. Mint a szentmise ősi szövegei: „Dominus vobiscum”, „Et cum spiritu tuo...”
És miközben öröme „circumdederunt” mozgásait, táncait és hangjait hallgatom, felhős szívem emlékezése megint visszaszáll gyerekkoromba, őskoromba, a kezdethez, az öreg kerekes kúthoz, amiből elmélázva húzogatom felfelé múlt, az agyam ágyában elnyúlt múlt vödreit. Néha, mint agyi abortus, kaparom le a lerakódásokat, a régmúlt nemzés nyomait, néha kólikás szomorúsággal húzogatom a vödröket. A felhúzott víz nem hűvös, mint a Deér-villa mohos kútja volt, a víz nem enyhíti szomjúságomat. A jelen köveit mossa alá, mossa, koptatja, üregesíti a perceket.
Így fordul minden percem a múltba; a síkok úgy csavarodnak egymásba, mint a Millenáris betonpályája. Agyam, szívem megcsavart betonteknő.
Míg ábrándozom, Bagó egy egész régi, hosszú, kéthónapos nyarat játszik végig szüntelenül rimánkodva, hogy ne menjünk még. És megint és megint az jut eszembe, hogy az én életemet, gyermekkoromat éli vissza, ugyanúgy örül mindennek, amit én nap nap után temetek, újratemetek valamely szokatlan, mazochista szertartással, naponként unos-untalan.
Belém issza magát a Balaton örök kékje, a reggel aranya már a homokba törte magát. És szemben Zánka. Közel a part. Tavaly, mintha tegnap lenne, 44 év mintha mindennap, minden nap, napra nap, mindennap elvonulna. A kelő Nap kihalássza a Balatonból hajnalban és este, a tejúton, A Göncöl szekerén hejehujás részeg hangulatban távoznak régi napjaim, mint badacsonyi kirándulók, énekelnek le a gránitos buckákon. A játék mindennap ismétlődik. A szertartás elkopott mechanizmussá válik, mint az Ibusz-misék Tihanyban. Állok lelkem kapujában, nézem a felvonulókat, mint ahogy a kormánypáholyból nézi Kádár a május elsejei tömeget.
Fagyott-keserű arccal integetek Isten pórázán.
„Az égbe bál van, minden este bál...”
/Részlet Latinovits Zoltán: Bagó story. Vallomások a kutyavilágról című írásából. Folyt. köv./
/An excerption from Latinovits Zoltán's writing: Bagó Story. Confessions from the world of dog./
Címkék:
Bagó sztori,
idézet,
Latinovits Zoltán,
literature,
puli,
quotation,
szépirodalom
2010. november 10., szerda
Pocok udvarol / Pocok is courting
Hódítás lépésekben:
Courting, step by step:
Ugye nem kell mondanom, hogy az elmúlt 10 hónapban Pocok meg sem közelítette az alvókosarat (legalábbis ha Juharka ott volt)...
I don't have to say that Pocok hasn't even gone near to this sleeping basket in the last ten months (if Juharka was there)...
2010. november 2., kedd
Az egyéves Juharka / The one-year-old Juharka
Hamar elérkezett ez a születésnap is...
Csak néhány hónapja, hogy bevonult az életünkbe és magától értetődő természetességgel foglalta el a helyét benne... a házban, a kertben... azonnal elbirtokolta Pocok ágyát, majd rövid, de heves féltékenykedés után végül a szívét is. A hév megmaradt Pocokban, sőt, mostanában a hősszerelmes szerepéig fokozódott, mert Juharka épp nagylányságának napjait éli... sok kutyásnak nem kell ecsetelnem, hogy ez pontosan mit is jelent...
We celebrated the first birthday of Juharka recently. Only a few months passed by since she arrived to our house and took her home so naturally... she discovered the house and the garden... she occupied Pocok's bed and after a short but passionate jealousy she succesfully occupied his heart, too. Warmth in Pocok endured and increased by this time. Actually, when Juharka is becoming a big girl (right now), Pocok turned into a real ”Don Juan”. Dog owners know what does this exactly mean...
We celebrated the first birthday of Juharka recently. Only a few months passed by since she arrived to our house and took her home so naturally... she discovered the house and the garden... she occupied Pocok's bed and after a short but passionate jealousy she succesfully occupied his heart, too. Warmth in Pocok endured and increased by this time. Actually, when Juharka is becoming a big girl (right now), Pocok turned into a real ”Don Juan”. Dog owners know what does this exactly mean...
„Bevésődés” - az első nálunk töltött nap egy pillanata...:
”Imprinting” - a moment of the first day in our home...:
Szülinapi gyertya:
Birthday candle:
Vacsora után, elégedetten, a szülinapi ajándékával (az ominózus ágyban):
After supper, contentedly with her birthday gift (in that ominous bed):
Volt kirándulás is, ezúttal a nógrádi várat látogattuk meg (ha beköszönt a hideg, mindig oda megyünk, mert ott minden elképzelhetőnél hidegebb és szelesebb az idő... :).
We went for a small excursion and visited the Castle of Nógrád (if cold set in, we always go there... because this place is much more colder and windy than others).
És végül egy igazi-igazi nagylány:
And finally a really big girl:
2010. október 24., vasárnap
A brokát lázadása / Rebellion of Brocade
Ki mondta, hogy a díszes brokátot száműzni kell a kutyás felszerelések világából? A davir dog deluxe termékek legújabb kollekcióját igazán alkalmivá teszi fekete alapon bronzzal és vörösrézzel átszőtt anyaga. A képeken egy állítható martingale nyakörv és a hozzáillő díszes póráz látható.
Who said that decorative brocade has to be in exile from the world of dog accessories? This new davir dog deluxe set is truly elegant, the black fabric is shot with bronze and copper. You can see here an adjustable martingale collar and a leash.
Címkék:
agárnyakörv,
brocade,
brokát,
bronz,
bronze,
copper,
davir dog deluxe,
hound collar,
leash,
luxury,
martingale,
vörösréz
2010. október 5., kedd
Móric játszik / Playing with Móric
Máris megérkeztek az első archív fotók, Jucus jóvoltából. Köszönjük, nagy öröm a fotókról megismerni Móricot, a mudi keverék kutyust, akit szemmel láthatóan nagy becsben tartottak! A képek a 1950-es években készültek, de a lelkesedés és a játék öröme időtlen.
The first archiv photos have arrived, thanks for Jucus. Móric was a mudi mix (mudi is hungarian sheepdog) and he was cherished by the family as seen in the pictures. The photos were taken in the 1950's, but enthusiasm and pleasure of play are timeless.
Archív fotók emberekről és kutyákról. A rovatban bemutatott képek mind az ember és kutya sokrétű kapcsolatát ábrázolják különböző szemszögből. Ha te is rendelkezel ideillő régi fényképpel és szívesen látnád viszont itt a blogon, akkor örömmel várjuk! A képek bármilyen témájúak lehetnek, a lényeg, hogy ha lehet, régi (fekete-fehér) legyen, valamint kutya is, ember is szerepeljen rajta.
Archiv photos of dogs and humans. The pictures shown in this series represent the complex relationship between human and dog from many point of view. If you have old photos and would like them to be published in this blog, send us the photos and we will happily post them! Any kind of pictures are welcome, the only restriction is that the photos must be old (black and white) and dog and human both should appear on it.
Archiv photos of dogs and humans. The pictures shown in this series represent the complex relationship between human and dog from many point of view. If you have old photos and would like them to be published in this blog, send us the photos and we will happily post them! Any kind of pictures are welcome, the only restriction is that the photos must be old (black and white) and dog and human both should appear on it.
Címkék:
archív fotók,
archiv photos,
Móric,
mudi,
ti küldtétek
2010. szeptember 30., csütörtök
Vidám csíkos kollekció új kiadásban / New happy striped collection
Itt az ősz. De mi nem adjuk fel! Nem ám!
Autumn is here again, but we never give up!
A vidám csíkos kollekció sokak kedvence volt, sokáig kerestük az utódját és most végre megtaláltuk. A különbség csak annyi, hogy ez az új talán még színesebb, vidámabb és csíkosabb. Hogy tetszik?
Autumn is here again, but we never give up!
A vidám csíkos kollekció sokak kedvence volt, sokáig kerestük az utódját és most végre megtaláltuk. A különbség csak annyi, hogy ez az új talán még színesebb, vidámabb és csíkosabb. Hogy tetszik?
Our happy striped collection was very succesful. We have been looking for a new fabric instead of it for a long time. Now, we found it. The difference: the new one is more colorful, more cheerful and more stripy. How do you like it?
A fotómodelleknek határozottan tetszett, mi pedig nem is tudtuk eldönteni, melyiküknek áll jobban... a minta jól kiemeli Pocok gengszter jellemét, Juharkán pedig bájosan bohókás.
Our models definitely liked it and we couldn't decide which one do we like best... this new design emphasizes the gangster character of Pocok and it's charming and playful on Juharka.
Címkék:
collar,
collection,
colorful,
hám,
happy striped,
harness,
Juharka,
kollekció,
leash,
new items,
nyakörv,
Pocok,
póráz,
step-in,
színes,
újdonságok,
vidám csíkos
2010. szeptember 23., csütörtök
OK Go - White Knuckles
Amazing!
Háttérinformáció angolul a New York Magazine oldalán olvasható, továbbá itt látható egy kis filmecske arról, hogyan is készült a videó.
Read more informations at New York Magazine and watch this exlusive behind the scenes video.
2010. szeptember 15., szerda
Másodszor is GOUBA / GOUBA for the second time
A vasárnapi Gozsdu Bazár nagyon jól sikerült, köszönjük mindenkinek, aki eljött hozzánk látogatóba! Külön köszönet a meleg teáért és sütikért, életmentőnek bizonyultak. :-) Szintúgy köszönjük Micunak a „professional saler”-ként, Saminak pedig a reklámarcként történő közreműködést!
Pictures from the Gozsdu Bazaar where we have been on last Sunday:
Sami, a tökéletes modell:
Sami is a perfect model:
A CafeTV készített egy összeállítást a Goubáról, amelyben a davir dog design is szerepel. Ha kíváncsi vagy rá, klikkelj ide és megnézheted a videót:
CafeTV made a report on Gouba, you can watch it here: 2010. szeptember 11., szombat
Holnap ismét Gouba, gyertek! / Gouba again
Holnap ismét a Gozsdu udvarban leszünk, várunk titeket egész nap. Gyertek!
Egy alapos megfázás miatt kicsit elgyötörten, de azért lelkesen készülünk, sőt, egy kis játékra invitálunk mindenkit. Vidámságra mindig szükség van, ezért aki bemondja a jelszót és elmond nekünk egy jó viccet, 10 % kedvezményt kap a vásárolt termékek árából.
(Jelszó: Cave canem! :)
(Jelszó: Cave canem! :)
A Gozsdu Bazárról további információk ITT találhatók.
2010. szeptember 7., kedd
Egy hölgy és a kutyája / A lady and her dog
Örömmel indítjuk el vadiúj, archív kutyás fotókat tartalmazó rovatunkat, amelyben izgalmas, az ember és kutya kapcsolatát sokféle szituációban, különböző megközelítésekben ábrázoló régi képeket szeretnénk bemutatni. Az első fotókon Janis Joplin és szeretett kutyája, George (aki sajnos elveszett, nem sokkal Joplin halála előtt) láthatók.
We start a new theme: archiv photos of dogs and people in various situations. The first pictures of Janis Joplin with her dog, George (who was unfortunately lost before she died) show a very strong bond between them.
Janis Joplin with her beloved dog, George
(sometime in 1968–69)
Archív fotók emberekről és kutyákról. A rovatban bemutatott képek mind az ember és kutya sokrétű kapcsolatát ábrázolják különböző szemszögből. Ha te is rendelkezel ideillő régi fényképpel és szívesen látnád viszont itt a blogon, akkor örömmel várjuk! A képek bármilyen témájúak lehetnek, a lényeg, hogy ha lehet, régi (fekete-fehér) legyen, valamint kutya is, ember is szerepeljen rajta.
Archiv photos of dogs and humans. The pictures shown in this series represent the complex relationship between human and dog from many point of view. If you have old photos and would like them to be published in this blog, send us the photos and we will happily post them! Any kind of pictures are welcome, the only restriction is that the photos must be old (black and white) and dog and human both should appear on it.
Archiv photos of dogs and humans. The pictures shown in this series represent the complex relationship between human and dog from many point of view. If you have old photos and would like them to be published in this blog, send us the photos and we will happily post them! Any kind of pictures are welcome, the only restriction is that the photos must be old (black and white) and dog and human both should appear on it.
2010. szeptember 2., csütörtök
Csaje és Pipi gyöngyökben / Csaje and Pipi wearing beads
Íme Csaje (másnéven Pinduri, mert ő volt a legkisebb az alomban, illetve újabb másik nevén Sittes, mert állítólag szeret börtönös tévéműsorokat nézni), az agárlány, aki nagyon szeretett volna egy szép gyöngyös ünnepi nyakörvet.
This is Csaje, the greyhound girl, who wanted a red beaded collar as gala dress.Elirigyelte ezt Pipi, az amstaff lány is... Elvégre egy nő legyen nő! :)
Pipi, the amstaff girl was very envious... she also wanted a red beaded collar. After all, a woman is a woman! :)
Szerintünk azért ez a fekete-fehér nyakörv is igazán jól áll neki. Szerintetek?
But we think that this black & white collar also suits her very well. What do you think?
És végül két csodás bónusz kép Pipiről. A staffordshire terriereket elég kemény kutyáknak ismerik és valóban azok is. Ki gondolná Pipiről, hogy rutinos pótmama? Immáron negyedszer vállalt ilyen feladatot. A képen az apróságok ezúttal kiscicák:
And two bonus pictures: altough staffordshire terriers are known as very sturdy dogs, Pipi is a successful babysitter in spite of being one of them. She is a babysitter now for the fourth time. This time she is a wonderful mom of these little kittens:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)