2011. április 30., szombat

Kékre festve... / Dyed into blue...

Régi ötletünket valósítottuk meg az alábbi kékfestő anyagú felszerelések elkészítésével. A sima és a fehér csipkével díszített változat is felidézi a magyar népviseleteket, s emellett a többi termékünkhöz hasonlóan egyedi és utánozhatatlan! Ilyen és ehhez hasonló extraságokkal várunk mindenkit holnap a Gozsdu  Bazárban!
It was an old idea of us to create dog accessories with using blue dyeing fabrics. The simple and white lace-decorated accessories remind us of hungarian folk costumes and they are unique and inimitable! Tomorrow we will be at Gozsdu Bazaar with these and other new items.








2011. április 24., vasárnap

Húsvét, tavasz / Easter, spring

Juharka és Pocok, a davir dog design modellek könnyed tavaszi szerkójukban:
Our models, Juharka and Pocok wearing their easy spring collar-leash sets:


Gazdit keres, gazdit talált


GAZDIRA TALÁLT! :)

Gazdit keres a képeken látható, 8-10 hetes, vélhetőleg kaukázusi keverék kiskutya. Április 2-án Szigethalmon bedobták egy kertbe. Oltást, féregtelenítőt, bolha és kullancs elleni cseppeket kapott, most már csak felelősségteljes, szerető gazdiját várja... Mint egy rendes kölyökkutya, játékos és bátor, más kutyákkal, cicákkal remekül kijön. 
Igazi főnyeremény! :)

Ha valaki szeretné örökbefogadni, a következő telefonszámokon érdeklődhet: 06 20 2016741 vagy 06 20 4499996.






Jó hírek: emlékeztek még Pamacsra? Az ő sorsa nemrégen szerencsésen elrendeződött, nagyon jó helyre került, egy család fogadta örökbe. Reméljük, hogy a fenti kiskutya is hasonló szerencsében részesül. Kérlek, terjesszétek, segítsetek neki gazdit találni! Köszönjük!

2011. április 21., csütörtök

Bagó story 7. / Bagó Story 7.


3. Barátok közt

I.

A filmgyárba megyünk, reggel van, mindenki siet, vagy egyre inkább bámészkodik. Sürög a forgalom. „Ballagó idő.” Fekete István és Dajka Margit reménytelivé teszik a napot.
A filmgyárban magamat is féltem, nemhogy Bagót.
Megússzuk a napot: a stáb is, Margitka is, mint mindig, elbűvölőek. Meg is feledkezem Bagóról, aki néha belátogat a forgatáshoz, elmélázva, mint egy tűzoltó vagy rendész. Nem nógatni akar, csak nem érti, miért kell neki idegenekkel kint tartózkodni az udvaron? A cseppnyi füvön miért kell kint ücsörögnie? Egyáltalában mit csinálok, és mi ez az egész. Erre nem tudok mit válaszolni neki, legfeljebb annyit, hogy magasak az adók. Nem érti ő sem. Minden megkeresett forintból harmincöt fillér az adó. Akkor minek a harmincöt fillért megkeresni, csodálkozik Bagó. Válasz hiányában kizavarom a műteremből.
Margitkát viszem a Trabanton. Hármasban már nagyvilági látványt nyújtunk. Szüntelenül beszélek, természetesen a sebváltót is nehezen kezelem.
Margitkának most macskája van, de volt pulija is. Ezt az egyet hibájául rovom fel, de ki tudja, mi van a háttérben. Így aztán nem mehetünk fel hozzá beszélgetni, mint említettem, Bagó és a cicák ellentéte állandónak látszik. A „Márványmenyasszonyba” megyünk. Minden út a Márvány utcába vezet Negrelliékhez, aki Recsken is dolgozott egy időben, és ott nem konyhai munkát végzett.
Mindig reménykedem, hogy a Főnök jelen van, aki mindig elmondja a nap legfontosabb eseményeit vagy utazásainak történetét. Negrelli úr fáradhatatlanul mesél a törzsvendégeknek, míg feltálalják az ételt. Akkor azután eltűnik. A „Kis lugasban” kezdtünk hozzájuk járni Évával.
A Nagymama most 76 éves, a konyhán dolgozik, mint két fiatal, olyan energiával és olyan munkabírással. Az asszony, Negrelliné a söntésben és a kávéfőzőgép mellett, a gyermekek és a vők a felszolgálók. Negrelli úr mindenütt jelen van. Kedves pincérek csatlakoznak a szép és népes családhoz, elsősorban Miklós, aki egy tisztességes színházi életben színész kellene legyen. De a színházi életünk nem annyira tisztességes.
Követtük őket a „Budagyöngyébe” is, majd évekkel ezelőtt hűségesen a „Márványmenyasszonyba”. 
Bagó ruganyosan ugrik ki a kocsiból, az úttest közepére, indul a vendégfogadó felé. Leülünk egy asztal mellé, Bagó elfekszik az asztal mellett, és sandán figyeli a vendégeket. Aki közeledik új várunkhoz, megugatja.

/Részlet Latinovits Zoltán: Bagó story. Vallomások a kutyavilágról című írásából. Folyt. köv./
/An excerption from Latinovits Zoltán's writing: Bagó Story. Confessions from the world of dog./

2011. április 16., szombat

Az első davir dog design övek / The first davir dog design belts

Akik a múlt hétvégén kilátogatták hozzánk a Gozsdu Bazárba, már élőben is megtekinthették újdonságainkat. Most ezek közül szeretnénk bemutatni néhányat itt is. Az új davir dog design övek változatos színekben és háromféle méretben készülnek, így mindenki találhat köztük megfelelőt. A heveder alapú, masszív és erős, ugyanakkor könnyű övek garantáltan kellemes viseletet biztosítanak.
Our new belts are made of varied fabrics in 3 different measurements, so everybody can find a suitable one. The basic of belts is a strong webbing, so these accessories are really massive and light at the same time and provide a very comfortable wear.

Néhány színváltozat:
Some of the designs:




Megvásárolhatóak a webshopokban vagy személyesen május 1-jén a következő Goubán! :)
The belts are  available at the webshops or personally in the next Gouba on the 1st of May. :)

2011. április 9., szombat

Holnap Gouba / Gozsdu Bazaar

Holnap idén először kint leszünk a Gozsdu udvarban. Gyertek el ti is, mindenkit szeretettel várunk! :)
A vásárba ellátogatók két új, itt még nem bemutatott meglepetés terméket is megszemlélhetnek, sőt, bevezető áron, 10 % kedvezménnyel vásárolhatják meg. A Mentett Kutya kedvezmény pedig továbbra is érvényes, a bazárban is!

A cím: Budapest, 7. kerület, Király utca 13. vagy Dob utca 16. Bővebb információ a Gouba oldalán található.


2011. április 3., vasárnap

400 tanács kutyakedvelőknek / 400 Ratschläge für den Hundefreund

Gyerekkoromban sokáig nem lehetett saját kutyám, bár nagyon szerettem volna. A kutyára várás időszakát mintegy hiánypótlásként a kinológiai szakirodalom lázas tanulmányozásával töltöttem. Alaposan felkészültem a jövőre − merthogy azt viszont tudtam, hogy előbb-utóbb lesz − és az összes fellelhető kutyás könyvet megvásároltam, illetve kikölcsönöztem a könyvtárból.
Az egyik nagy kedvencem volt Koch-Kostersitz műve, amely Hans Preusse rajzaival illusztrálva egészen egyedülálló darabja a nemzetközi kutyológiai irodalomnak. Talán tartalmaz néhány, azóta már felülírt tartási, nevelési tanácsot is, de összességében egy meglepően modern szemléletű mű, amely minden részletre kiterjedő alaposságával, humoros és szellemes rajzaival egy pillanatra sem válik unalmassá a kutyakedvelő ember számára. Annak idején sokszor kikölcsönöztem  a könyvtárból, mert imádtam lapozgatni. Azóta már megszereztem antikváriumból, így rendelkezem saját példánnyal.


Hogy mennyire modern szemléletű, az abból is látszik, hogy a szerző személyiségként írta le minden kutyáját, hosszabban ecsetelve tulajdonságaikat, önálló jellemvonásaikat: „Minden kutyámnak más és más volt a jelleme, mindegyiknek megvoltak a sajátosságai, mindegyik külön »személyiség« volt. Nem viselkedtek mindig kifogástalanul, néha-néha bizony bosszúságot is okoztak, de megbízhatóak voltak és hűségesek, meghatóan ragaszkodtak hozzám és hozzátartozóimhoz.
Senta, az ír terrier néha úgy tudott rám nézni, mintha ember lett volna. Borostyán színű szeméből szeretet és bizalom sugárzott felém. Ha halkan odaszóltam neki, a térdemre fektette a fejét, és úgy maradt mozdulatlanul, amíg csak cirógattam. ... Ha az íróasztalnál ülök, Jerry a szálkásszőrű tacskóm időnként megbökdösi a lábam. Ez gyengéd felhívás arra, hogy vakargassam a füle tövét vagy simogassam a hátát. Ha kívánsága teljesül, szép békésen visszavonul a kosárba. 
Ilyen vagy ehhez hasonló minden kutya. Így talán nem túlzás, ha a kutyáról mint barátról beszélünk.”


Néhány további figyelemreméltó mondat a szerző által írt előszóból: „Az igazi kutyabarátot minden kutya érdekli. Bármilyen kutya került a szemem elé, véreb vagy öleb, kutyaólban vagy selyem vánkoson, mindet szakértő szemmel vizsgálgattam. De a hozzájuk tartozó »gazdikat« és »asszonykákat« is szemügyre vettem. Az eredmény távolról sem volt mindig kielégítő, főként ami a kutyák gazdái illeti. A durva ember, aki veri és kínozza a kutyáját, szerencsére már kihalóban van. De olyan emberek még szép számmal akadnak, akik a másik végletbe esnek, s a kutyájukat úgy kezelik, mintha »kétlábú barát« volna, vagyis akik szinte embert akarnak faragni a kutyából, noha ezzel sem a kutyának, sem maguknak nem tesznek jót. Ahhoz, hogy a kutyát megértsük és helyesen neveljük, az kell, hogy »kutya módra« próbáljunk gondolkozni. Kutyánk ezért nagyon hálás lesz nekünk.”


Bár a könyv szerzője túlságosan derűlátónak bizonyult, a „durva emberek”  még nem haltak ki és az állatvédelem (legalábbis nálunk) nem eléggé hatékony napjainkban sem, a szemlélet modernsége mégis szembetűnő: a kutyát belülről megértő, őt kutyaként és nem emberként kezelő, a par force és erőszakos  nevelési, kiképzési módszereket elvető szemléletek mára már általánosan elterjedtek és nagyon sikeresnek bizonyultak. A könyv 1963-ben jelent meg először németül, így a szerző különösen előtte járt a korának.


A kutyatartás minden aspektusára nagy részletességgel kitérő tanácsgyűjtemény (az első fejezet címe: Ki tartson kutyát?) nagyon hasznos volt számomra annak idején, hisz a témakör sok nélkülözhetetlen kellékével és alapfogalmaival ismerkedhettem meg általa. Itt láthattam először az ideális kutyaház ábráját (minden más általam ismert leírás elbújhatott eme duplafalú, szigetelt, előtérrel és felnyitható tetővel rendelkező csúcsmodell leírása mellett... :) és még számtalan fontos dolgot. A fönti ábrák adnak némi ízelítőt a könyvben található rajzocskákból. Ez a nagyszerű kötet különösen alkalmas gyerekek kezébe, de nem hiányozhat egyetlen kutyaszerető ember könyvtárából sem!





2011. április 2., szombat

Felhők között a nap / Sun among the clouds

Olyan mint a tavaszi égbolt...
It looks like spring sky...