Unbelievable, but true: Pocok is six years old. Our small, scatter-brained Pocok now is a mature, grown-up Mister Dog... We love him very much. Happy birthday, Pocok! ♥
Ebben a bejegyzésben először sok közhelyet kellene írnom az idő észrevétlenségéről, múlásáról és hasonlókról, de nem teszem. Helyette inkább csak a számomra is hihetetlen tény: Pocok betöltötte a hatodik évét. A mi kis kajla, idétlen Pockunk, aki számtalan bolondságával mindig tudott (és most is tud) meglepetést, riadalmat, nevetést okozni, immár hatéves. Ő, aki kölyökként egy pillanatra sem állt meg, csak rohangált körbe-körbe a kertben, időnként beszaladva hozzánk; aki alagutat ásott a a ház alatt (volt egy lyuk elöl és egy hátul, a terv valószínűleg az volt, hogy egyszer majd összeérnek, de aztán egyéb fontos teendői elvonták a figyelmét); aki körülbelül háromszor esett bele a Dunába különböző kirándulásaink során – egyszer a Tahi révállomáson a betonlejáróról, amihez kétségtelenül különleges képesség kell –; aki hirtelen ötletből lelkesen beszaladt a győri Fészek áruházba, majd egy perc múlva riadtan kotródott ki (mi persze először aggódva utána indultunk, majd fetrengtünk a röhögéstől); ő az, aki kétszeres elánnal teljesít minden feladatot, és mindenből kihagyhatatlan, aki hat év után is izgatottan, körbefordulva és ugatva várja a vacsorát; aki egyébként is kajamániássá változott Juharka érkeztével és különböző körmönfont trükkökkel próbálja Juharka ennivalóját lenyúlni (klasszikus módszere, amikor odaáll az ajtóhoz és vadul ugat, mintha odakinn hallatlanul fontos események zajlanának, erre Juharka felajzottan kironcsol, ő pedig szép kényelmesen megeszi a maradékot – szerencsére manapság Juharka már nem dől be ennek); aki annyira szeleburdi, hogy időnként elfelejti használni a szemét és ezért belemegy dolgokba; aki bár tudja, de imádja felrúgni a szabályokat és feszegetni a határokat (igazi pumi kan); aki suttyomban belefekszik a gyerekmedencébe, felszökik az emeletre, mert a franciaablakból jobban lehet látni, mi történik odakint, lezabálja az epertermést, sőt, ha nem figyelünk, szarba dörgölődzik. Ő az, aki öntörvényű, akaratos és kelletlen, aki meg van győződve önnön fontosságáról, és valószínűleg embernek képzeli magát. De ő az is, aki mindig megérzi, ha bajom van (vagy ha bárkinek baja van) és jön, bököd, bújik és vigasztal, mint egy kis mentsvár vagy egészen kicsi szilárd kőszikla; aki kanságából kifolyólag soha nem lesz olyan odaadó és figyelmes mint Juharka, de a vele való együttélés ezért is mindig egy megoldandó, néha fárasztó, néha mulatságos, néha megható, néha bosszúsággal teli, de mindenképpen izgalmas feladat. Szóval Pocok meglett, érett kutyauraság ((lenne, ha benőtt volna a feje lágya)), akit nagyon-nagyon szeretünk és reméljük, hogy még kétszer ennyi ideig boldogítja az életünket. Boldog születésnapot, Pocok! ♥
Ide dukálnak még a szülinapi kirándulás képei (csak egy kirándulás a sok közül, de az alkalom különlegessé tette).
Kerestünk egy jó helyet.
We searched for a great place.
Vajon mi készül? Lelkesedés a tetőfokon:
What will happen? Rising enthusiasm:
És íme, röpülhet a sárkány!
And now, the dragon can fly!
Pocok is élvezte a rohangálást:
Pocok enjoyed running around:
Juharka hamarabb kidőlt a meleg miatt, de azért szemmel tartotta az eseményeket.
Juharka soon became tired because of hot, but she kept an eye on us.
Majd magasabb perspektívából is körül akart nézni:
Then she wanted to try another perspective:
De nem sokáig maradt egyedül:
But she was not left alone for long:
Egy kis fazonigazítás:
Fixing the hair:
Aztán Pocok is csatlakozott. Míg a többiek viszonylag decensen viselkedtek, ő természetesen azonnal elkezdett hemperegni:
Then came Pocok. The others behaved relatively decently, but he began to welter immediately.
Ennek nyomai látszanak a következő képeken. Néhány tonna szénával gazdagabban tértünk haza.
You can see the results on the following pictures. We took home a few tons of hay.
Azért levezetésképpen sétáltunk még egy kicsit.
Finally we walked a little more.
