A következő interjúban az állatgyógyászat világába látogatunk el, annak is egy speciális területére. Manapság szerencsére már a kisállatok gyógyításában is egyre elterjedtebben alkalmaznak alternatív terápiákat. Nagyon sok kutya szenved például különböző eredetű mozgásszervi betegségben. Számukra jelentős javulást, akár gyógyulást is jelenthet a fizioterápia módszereinek alkalmazása. Magyarországon egyelőre – a pár éve indult szakemberképzés eredményeként – néhány tucat fizioterapeuta dolgozik. Galántai Viktória az elsők között kezdte és 2011 óta dolgozik kutya-fizioterapeutaként. Őt faggattam a tapasztalatairól.
 |
| Viki és Gréti |
– Mi indított arra, hogy kutya-fizioterapeuta legyél?
– Mindig is nagy kutyarajongó voltam, gyerekkorom óta van kutyám. Kerestem a lehetőséget, hogy miként tudnék kutyákkal foglalkozni. A kozmetika távol áll tőlem, az állatorvosoknak pedig sok olyan dolgot is meg kell tenni, amire egyáltalán nem vágytam. Aztán szinte véletlenül találtam az interneten a társaság honlapját, ahol írták, hogy lesz majd fizioterapeuta képzés. Rögtön intézkedtem (ez valamikor 2010 január-februárjában történt), megkerestem őket. Kiderült, hogy az első ilyen képzést fogják indítani Magyarországon. Nálunk ugyanis – sok nyugat-európai és tengerentúli országgal szemben – eddig nem volt ilyen irányú képzés, csak 1-2 állatorvos foglalkozott ilyesmivel. Így tehát a 2010 augusztusában induló első csoport egyik hallgatója lettem.
– Ki volt az első eseted?
– Az első esetem Bragol volt, a németjuhász/roti keverék, aki egyben a szakdolgozati esetem is volt. Őt porckorongsérvvel műtötték és nem tudta használni a hátulsó lábait. Körülbelül három hónap kellett, mire először segítséggel, majd anélkül újra járni tudott. Szegényke már akkor elég idős volt, tavaly hívott a gazdi, hogy elpusztult. Azután – milyen a sors – amint végeztem, beteg lett Gréti, az én kutyusom. Egy nagyon csúnya bakteriális fertőzés alakult ki a gerincében (discospondylitis a neve) és neki is lebénult a hátsó testfele. Ha nem lettem volna fizioterapeuta, nem tudtam volna mit kezdeni vele. Így viszont fél éves gyógyszeres és fiziós kezeléssel teljesen rendbe jött. Mára annyi maradt vissza a betegségből, hogy nem bírja a nagy terhelést.
 |
| Bragol, az első eset |
– Milyen kezeléseket használnak a kutya-fizioterapeuták? Különbözik az embereken végzett terápiáktól?
– A kezelések alapvetően ugyanazok, mint az embereknél. Gyógytorna, masszázs, manuálterápia, nyújtás, mágnesterápia, UH terápia, elektroterápia, hidroterápia stb. Az egyik alapvető és legfőbb különbség, hogy egy kutyának viszonylag nehéz elmagyarázni, hogy miért kell csinálni ezt az egészet, illetve a tornagyakorlatok kivitelezése is igényel némi kreativitást. De a lényeg és az alapok ugyanazok.
 |
| Mágnesterápia. Bella, a leonbergi nagyon szereti... |
– Melyek a leggyakoribb, kutyákat érintő mozgásszervi problémák, milyen esetekkel találkozol a leggyakrabban?
– Én eddig legtöbbször csípő- (dysplasia), térd- (szalagszakadás, patellaficam) és gerincproblémákkal (porckorongsérv) találkoztam, de a váll és könyök sérülése és betegsége is elég gyakori.
Munka Grétivel (a kezelés hatásosnak bizonyult):
– Melyik volt eddig a legnehezebb eseted? Tudnál-e mesélni ritka, különleges esetekről, amelyeknél a fizioterápia javulást hozott?
– Nem emlékszem olyan kirívóan nehéz esetre. Lelkileg az a nehéz, amikor rajtam kívülálló okokból nem tud meggyógyulni a betegem. Nagyon rossz, amikor hónapokig kezelek egy kutyust akár heti 2-3 alkalommal és kiderül, hogy valami olyan szövődmény van, vagy műtéti hiba történt, ami visszafordíthatatlan. Így a kutyus elpusztul, vagy elaltatják.
Különleges esetnek tartom például Joy, a 14 éves border collie esetét. Ő ugyanis nem mozgásszervi probléma miatt került hozzám, hanem agyvérzést kapott. Mivel ilyen idős, bizonytalan volt a gyógyulás sikere. Joy nem tudott felállni, rendesen mozgatni a lábait. Nem bénult le, de mégsem. Heti három alkalommal mentem hozzá, masszázsterápiát, mágnesterápiát, passzív mozgatást és nyújtást alkalmaztunk. Fontos volt a izmok állapotának megtartása, az ízületek átmozgatása. A mágnesterápiával az idegpályák regenerációját segítettük. Szerencsére két hét után fokozatosan javulni kezdett, majd kb. másfél hónap után már egyedül járt ki az udvarra.
 |
| Joy, az agyvérzésből szerencsésen felépült border collie |
– A terápiában aktív fizikai kontaktusba kerülsz az állatokkal, amelyet sok kutya nehezen visel. Hogyan viszonyulnak a kutyák a kezelésekhez? Kell-e valamilyen különleges adottság a terapeuta részéről?
– Szerencsére a kutyák előbb-utóbb rájönnek, hogy segítek rajtuk, így nagyon együttműködőek szoktak lenni. Előfordul, hogy először bizalmatlanok, de bántani nem akarnak. (Eddig egy kivétel volt, Maximus a shih-tzu, de végül vele is megbarátkoztunk.) Különleges adottság nem kell, csak türelem és szeretet. Én egyáltalán nem félek a kutyáktól, ők ezt is megérzik. Abból indulok ki, hogy akinek agresszív a kutyája, az úgyis szól, mert én ezt tenném. A gazdik pedig úgy gondolják, hogy nekünk van valami praktikánk a harapós kutyák ellen, pedig ez nem igaz. Többször volt rá példa, hogy csak 3-4 kezelés után mesélték el, hogy tulajdonképpen mással egyáltalán nem ilyen barátságos a kutyus.
Sokan nagyon szeretik a kezelést, elalszanak közben. Ha egy kutyus nagyon tiltakozik, ott általában valamilyen fájdalom van a háttérben, ez később az állatorvosnál mindig kiderül.
Bizalom és összhang... munka Rozival, a szálkásszőrű tacsival:
 | |||
| Első láb nyújtása |
 |
| Hátulsó láb nyújtása |
 |
| Viki megpróbálja rávenni a pácienst, hogy álljon meg |
 |
| Passzív mozgatás |
 |
| Melegítés elöl... |
 |
| ...és melegítés hátul |
– Milyen az állatorvosok viszonyulása a fizioterápiához, együttműködnek, -dolgoznak a terapeutával?
– Vannak olyan orvosok, akik egyáltalán nem érdeklődnek a fizioterápia iránt, mások rendszeresen küldenek betegeket hozzám. Mindegyiket fel tudom hívni, ha kérdésem van a kutyus kezelésével kapcsolatban, vagy valami előzmény érdekel, például a műtéttel kapcsolatban. De olyan is volt már, hogy az orvos hívott, hogy szerintem lehet-e valamit kezdeni egy adott kutyával. Remélhetőleg egyre több orvosnak lesz kedvező tapasztalata és kezdi el javasolni a betegeknek.
– Van-e „szakterületed”, amihez különösen értesz? Mik a terveid, szeretnéd-e továbbképezni magad?
– Nincs külön szakterületem, de a porckorongsérves betegek gyógyítása áll hozzám a legközelebb. Szeretnék újabb területeket is megtanulni, mint pl. az akupresszúra, tape technika. Ezenkívül az egyesület tagjainak időnként szerveznek egynapos továbbképzéseket, ahol egyes betegségeket, ill. azok terápiás menetét ismerjük meg, tanulságos eseteket ismertetünk stb.
Néhány a leg-ek közül:
 |
| Masni, a legkisebb páciens |
 |
| Mira, a legfiatalabb |
 |
| Lea, az ír farkaskutya, az egyik legmagasabb |
– Hogyan lehet valaki kutya-fizioterapeuta?
– Jelenleg Magyarországon csak a Magyar Kisállat FizioterápiásTársaság szervez egyéves képzést, ennek elvégzésével, egy szakdolgozat megírásával és egy három részből (írásbeli, szóbeli, gyakorlat) álló vizsga letételével lehetsz kutya-fizioterapeuta. A képzés neves állatorvosok és egyéb szakemberek közreműködésével zajlik. Érdekességképpen: az aktuális következő tanfolyam meghirdetésekor a jelentkezés megnyitása után pár órával betelnek a helyek.
– Aktív tagja vagy a Magyar Kisállat Fizioterápiás Társaságnak. Mik az egyesület céljai és eredményei?
– Az egyesület egyik legfőbb célja a fizioterápia megismertetése és elterjesztése itthon, rendezvényeken való részvétel. A másik fő cél a szakemberképzés, eddig végzett és vizsgázott 3 csoport kutya-fizioterapeuta. Ezek mellett kutatásokban való részvétel, gazdis képzések (masszázstanfolyam) lebonyolítása, továbbképzések (fizioterapeutáknak, állatorvosoknak) tartása is szerepel a tevékenységek között. A társaság honlapján az induló képzésekről is lehet tájékozódni.
Ha valaki többet is olvasna a témáról vagy igénybe venné egy képzett fizioterapeuta segítségét, azoknak szeretettel ajánlom Viki blogját, ahol még sok érdekes eset olvasható és Facebook oldalát, ahol elérhetőségei is megtalálhatók.
