Régebben megígértük, hogy sokféle kutyás téma kerül majd elő itt a davir dog design blogon, s köztük a kutyás sportokat most különösen nagy kedvvel tesszük terítékre, hiszen végérvényesen itt a tavasz, beindultak a kutyaiskolák és a kutyások is.
A sportágak közül először egy sokaknak tetsző, a kutya és gazdája tökéletes összhangjára épülő (ez minden kutyás sportra igaz, de itt különösen fontos); mozgalmas, lendületes sportágat szeretnénk bemutatni, az agilityt. A sportot régóta és magas szinten művelő Szabó Andreával beszélgettem, aki volt olyan kedves tapasztalatait megosztani velünk.
In this post we introduce you an exciting and living dog sport called 'agility' which is based on harmony between dog owner and his/her dog. We made an interview with Andrea Szabó, who is doing this great dog sport with her pumi and shared her knowledge with us. Sorry for not translating the text of interview into english.
– Tulajdonképpen mi az az agility és mióta létezik Magyarországon?
– Az agility egy kutyás ügyességi sport, ami kb. az 1990-es évek óta létezik Magyarországon. Annak idején Angliában egy úriember úgy gondolta, remek szórakozás lenne a lovas díjugrató versenyek szüneteiben a közönség szórakoztatására valami hasonló bemutatót rendezni, csak nem lovakkal, hanem kutyákkal. Olyan nagy sikere lett a bemutatóknak, hogy idővel önálló sporttá nőtte ki magát az agility. Itt is, akárcsak a díjugratásban egy adott bíró által megálmodott pályát kell teljesíteni megfelelő sorrendben, minél gyorsabban, ha lehet, hiba nélkül.
– Tudnál egy kicsit mesélni arról, hogy te hogyan kerültél kapcsolatba ezzel a sporttal?
– 1998-ban a barátnőmnek, akinek akkor egy fiatal vizslája volt, kerestem kiképzési, sportolási lehetőséget, majd elkísértem néhányszor edzésre, eleinte a környéken sétáltam az akkor már ötéves keverék kutyámmal, aztán kipróbáltam, hogy menne-e nekünk is ez a sport. Elza kutyám ugyan nem volt villámgyors, de a kedvemért minden akadályt sorban megtanult.
– Most hol és milyen gyakran edzel és milyen kutyával?
– A Kőbányai Happy Dog Kutyaiskolába járunk, általában egy héten háromszor van edzés, ha tehetem, mindegyiken részt veszek. Elza kutyám mellé még 2000-ben, már direkt erre a sportra beszereztem első pumi szukámat, Somlyófalvi Ajna „Pengő”-t – akivel 2009-ben bekövetkezett váratlanul korai haláláig – aktívan sportoltunk. Jelenleg Chankazz Helkával, a két és fél éves pumi szukával űzöm a sportot, akinél erre a sportra alkalmasabb kutya csak ritkán születik.
– Miért pont pumit választottál agilityzni?
– Ahova Elza kutyámmal jártunk iskolába, odajárt kiképzőként egy pumi tenyésztő is és sokszor hozta magával a kutyáit. Nagyon tetszett a temperamentumuk, kedvességük és nem utolsósorban az is, mivel lakásban tartok kutyát, hogy kis méretűek és a szőrük sem hullik, mint más kutyáknak. Nem csalódtam, a pumi egyenesen agilityre termett, ha ezt lehet így mondani. Tipikusan olyan kutya, aki folyamatosan lesi a gazdája minden mozdulatát, könnyen és szívesen tanul, könnyen irányítható és nem utolsósorban hihetetlenül gyors.
– Versenyezni is szoktál? Részt veszel külföldi versenyeken is?
– Igen, rendszeresen járunk versenyekre, külföldre is fogunk menni, először május elején Szlovákiába.
– Szerinted miért és kinek (milyen kutyáknak/gazdáknak) jó választás az agility a kutyás sportok közül?
– Mindenkinek ajánlom ezt a sportot, aki a szabadban szeretne mozogni a kutyájával, annak ajánlom ezt a sportot. Bármilyen egészséges kutyával űzhető, ha a gazda már esetleg túl korosnak érzi magát a versenysporthoz, vagy az egészsége nem engedi, akkor lehet hobbi szinten gyakorolni, jó levegőn, jó társaságban időt tölteni. Para-agility is létezik, ahol tolókocsihoz kötött, vagy akár látás- vagy értelmi sérült emberek is gyakorolják a sportot, sőt az IMCA világbajnokságot is rendez számukra.
– Mennyi idős korban lehet elkezdeni ezt a sportot és van-e valamilyen előfeltétele?
– Mint az előzőekből kiderülhetett sem a kutya, sem a gazda kora nem lehet akadály. Persze a legjobb, ha a fiatal, 5-6 hónapos kutyánkkal keressük fel az iskolát, ahova a későbbiekben járni szeretnénk. Előfeltételként talán azt említeném, hogy a kutya és gazdája között jó kapcsolat legyen, tehát a kutya figyeljen a gazdájára, alapvető engedelmességi követelményeknek tegyen eleget, tudjon helyben maradni, visszahívható legyen. Egy pórázon rángatott, minden egyébre, csak a gazdára nem figyelő kutyával nagyon nehéz dolga lesz gazdának és kiképzőnek egyaránt.
– Hogy kell elkezdeni a tanítást? Milyen eszközök szükségesek hozzá?
– A legfontosabb, hogy a kutya figyeljen a gazdájára, ezt el lehet érni egy játékkal (sípolós játék, labda, rágókötél), jutalomfalattal, vagy a jártasabbaknak klikker tréninggel. A tanításhoz szükséges akadályokat az iskolák biztosítják a tanulóknak. Persze, aki megteheti, mert van kertje, gyakorolhat akár otthon is saját pallón vagy hintán, de már leszúrható, hordozható szlalom is létezik, amit bárki betehet az autója csomagtartójába és egy-egy séta alkalmával gyakorolni is tud.
Fiatal kutya tanítása. Az ugróakadály lécét a földre helyezték, mivel a kölyökkutyák még nem ugorhatnak.
Teaching a young dog. The bar is on the ground because puppies are not allowed to jump.
Később, „élesben”:
Later, a real jump:
– Ha valaki versenyezni szeretne, azt mikor lehet elkezdeni?
– A kutyának be kell tölteni a 18 hónapos kort, de ez persze önmagában nem elég, azt, hogy elég felkészültek-e egy versenyre, a kiképzőnek kell látnia és eldöntenie.
A kukac elnevezésű akadály látványos eleme az agilitypályának. Kívülről:
The open tunnel is a spectacular element of agility. From outside:
...és belülről:
...from inside:
– Mi szükséges ahhoz, hogy valaki indulhasson egy versenyen?
– Teljesítménykönyvet kell kiváltani, a kutyának érvényes oltási könyvvel kell rendelkeznie, és természetesen az adott versenyre nevezni is kell.
– Hogy néz ki egy agilityverseny? Milyen típusú futamok léteznek és mi a különbség köztük?
– Egy agilityverseny általában két futamból áll, mégpedig egy agility és egy jumping futamból. A meghívott bíró egy addig még senki által nem ismert, 18-22 akadályból álló pályát állít fel a rendező iskola tagjai segítségével. Ezt a pályát kell minden versenyzőnek teljesíteni, miközben a bíró a lehetséges hibákat jelzi a jegyzőkönyvezőknek, az időt pedig általában fotocellás rendszerrel mérik.
Az agility futamok pályáiba be vannak építve a zónás akadályok is, a palló, az A-palánk és a hinta is, a jumping pályán ezek nem szerepelnek, csak az ugró akadályok (távolugró és viadukt is), a szlalom, a kukac (alagút) és a zsákos kúszó.
Egy agility futam (Szabó Andrea és Helka, A1 3. MEOE Wintercup 2010.01.23.) :
An agility heat (Andrea Szabó and Helka, A1 3. MEOE Wintercup 2010.01.23.):
– Mit kell tudni az osztályokról, milyen méret- és teljesítmény besorolások vannak?
– Először is különböző méretkategóriák vannak, a 35 cm marmagasság alatti kutyák a mini-, a 35 és 43 cm közé esők a médium/midi-, a 43 cm fölötti kutyák a large/maxi kategóriába kerülnek. Ezeket a méreteket hivatalosan, bíró által mérik meg. Lehetőség van arra is, hogy hobbi kategóriában (a kutya méreténél egyel kisebb akadályokon) induljon a páros, mert a kutyának egészségi állapota vagy akár a testtömege (molosszusok) miatt nehézséget jelent a méretének megfelelő akadályok leküzdése, és 8 éves kor felett pedig létezik a veterán kategória, ahol szintén a kutya méretének megfelelő kategóriánál egyel kisebb méreten kell versenyezni. A mini kategóriában az ugrásmagasság 25-35 cm, a médium kategóriában 35-45 cm, a maxi kategóriában 55-65 cm. Három teljesítmény osztály van, az első az A1, ha itt legalább két különböző bírónál, három hibátlan futamot fut a páros, akkor felkerülnek A2-be, ha itt három hibátlan, dobogós helyezést érnek el, akkor pedig felkerülnek A3 kategóriába.
– Hogyan kell viselkedni a pályán, mit szabad és nem szabad csinálni?
– A pályán a verseny alatt nem lehet a felvezető kezében jutalomfalat vagy játék, a kutyán nem lehet nyakörv vagy bolhanyakörv, a kutyához és az akadályokhoz nem szabad hozzáérni. Természetesen nem szabad – a futam teljesítése után sem – bántalmazni a kutyát, nem lehet láthatóan sérült kutyával indulni. Az irányokat test- és kézjelekkel lehet mutatni, a „parancsokat” szóban kiadni és természetesen szóban lehet (és kell is folyamatosan) dicsérni a kutyát. Ha a kutya kis- vagy nagydolgát a pályán végzi el, az kizárással jár.
– Kik azok a „fehér kutyák” és milyen szabályok vonatkoznak rájuk?
– A „fehér kutya” olyan, a versenyen hivatalosan nem induló kutya, aki már versenyző korú és nehézségek nélkül tudja teljesíteni a pályát, de valamilyen oknál fogva még nem indul hivatalosan. Elsőként futja le a pályát, ezzel bemutatva a versenyzőknek a pálya esetleges nehézségeit, a felvezetési hibákat.
– Milyen magyarországi és nemzetközi versenyek léteznek és ezek hogyan épülnek egymásra?
– Elsősorban vannak az iskolák versenyei, amik évente általában hasonló időszakban kerülnek sorra, vannak ezen túl még válogató versenyek az FCI és az IMCA VB-re, valamint az Europa Openre (EO). Tavaly óta létezik már Hungarian Open is, valamint vannak idényjellegű kupák, pl. Pünkösd kupa, Téli-kupa sorozatok stb.
– Hova mehet tanulni az, aki kedvet kapott ehhez a sportághoz? Hogyan keressen iskolát? És főleg: miről ismeri meg a jó iskolát?
– Szerencsére rohamosan fejlődik a sport és ezzel együtt egyre több iskola nyílik, én mindenesetre ajánlom, hogy ismerős révén keressenek inkább megfelelő iskolát a kezdők, mert a legjobb tanácsadó a tapasztalat. Természetesen az interneten is rá lehet keresni arra, hogy melyik iskola esik a lakóhelyünkhöz a legközelebb. A jó iskolát arról lehet megismerni, hogy sokan járnak oda, versenyzőik sikeresek, a kezdőkkel pedig alaposan és külön foglalkoznak.
Andi and Helka:
– Hol és mikor láthat agilityt az az érdeklődő, aki csak egy versenyt szeretne megszemlélni?
– Hát ez elég fájó pont számomra, mert leginkább csak a bennfentesek tudják a versenyek helyét és idejét. Valaha a kiállítások területén rendeztek bemutatókat és versenyeket is, ahol sok addig laikus néző kapott kedvet a sporthoz, de manapság nem hívják ilyen eseményekre az agilityseket. Sokszor hívnak viszont minket különböző rendezvényekre, gyereknapra, juniálisra, céges bemutatókra, ahol szívesen népszerűsítjük a sportot. Legközelebb május 15 és 16-án Délegyházán kerül megrendezésre a Zoone Pünkösd kupa.
– Nagyon sok sikert kívánok és köszönöm, hogy időt szakítottál ránk! Remélem, sokan kedvet kapnak majd ehhez a csodás elfoglaltsághoz!
És hogy milyen egy igazán nagy agility világverseny hangulata? Ez a videó a youtube-ról talán jól érzékelteti, bár a cím megtévesztő: a készítők így tiltakoztak a 2007-ben Norvégiában rendezett világverseny szabálya, a vágott farkú kutyák versenyből történő kizárása ellen.
This video gives back the feeling of a big competition... altough the makers protested against disqualification of dogs with docked tails in the FCI World Agility Championship in Hamar (2007)