2011. március 7., hétfő

Tavasz, gyere! / Spring, come

Mi itt vagyunk, Tavasz, te hol vagy?
We are here, Spring, where are you?


Fémcsatos nyakörvek a 2011-es tavaszi kollekcióban:
Collars with metal buckle in the Spring 2011 collection :






2011. március 3., csütörtök

Mákszem kutya / The little fairy dog

A csudatévő csengettyű

Trisztán Velszbe bujdosott, a nemes Gilanus herceg országába. Ifjú volt a herceg, hatalmas, jószívű. Úgy fogadta Trisztánt, mint szívesen látott jövevényt. Vendégének tisztességét, örömét keresvén, fáradságot nem kímélt; de sem kalandok, sem dínom-dánom nem oszlathatták Trisztán szíve szorongását.
Egyszer az ifjú herceg mellett ülvén úgy fájt Trisztán szíve, hogy − maga sem vette észre − felsóhajtott. Hogy kínját enyhítené Trisztánnak, parancsolá a herceg, hozzák belső szobájába kedves mulatságát, ki a kedvetlen órákon valami varázslat által szemét-szívét elbűvölte. Nemes, drága bíborral borított asztalra behozták kutyáját, Mákszemet. Elvarázsolt eb vala ez: Avallon sziget hercegétől jött, kinek szerelemzálogul egy tündér küldötte volt. A gyakorlott toll is gyarló rendre leírni, hogy mit tud, s mily gyönyörű jószág. Szőre különb-különb csodás árnyalatokban pompázó, színét nehéz megnevezni: nyaka fehérebb a hónál, fara lóherénél zöldebb, egy oldala skarlátpiros, más oldala sáfránysárga, hasa kék, mint a lazurkő, rózsaszín a háta. Ha ki minél tovább nézi, szeme is kaprodzik tőle, mintha váltaná a színét hol fehérre, hol meg zöldre, sárgára, kékre, bíborra, sötétre meg haloványra. Nyakában, kis aranyláncon, tiszta hangú, szelíd szavú, csilingelő csengettyű. Hallatára Trisztán búja oszlott, szíve békélt, csillapult. Már feledte Izoldáért viselt gyakor gyötrelmeit, mert az volt a csengettyűnek csudatévő ereje: ha ki hallá szelíden és vígan csilingelni, feledt minden bánatot. Bűvölten a boszorkányosságtól, Trisztán cirógatta a kis elvarázsolt állatot, ki elvette búját. Lám, bundája, mint a bársony, puha tapintású. Izoldának szép ajándék lenne − így gondolta Trisztán. De mitévő legyen? Gilanus herceg Mákszemet mindenekfölött szerette. Tőle csellel azt kicsalni, könyörgéssel kicsikarni merő lehetetlen.
Egyszer így szólt a herceghez Trisztán:
− Fenség, mi jutalmat venne, ha kiországodat megszabadítaná a torzonborz Urgantól, amaz óriástól, ki téged sarcol és sanyargat?
− Bizony, ki Urgant legyőzné, választhatna kincseimből, még a legbecsesbet is. De az óriással kiállni senkifia nem mer.
− Ez már beszéd. − mondta Trisztán. − Hanem vitéz vállalkozás nélkül ország sorsa jóra sose fordul, s én nem adnám Páviának minden aranyáért, ha azzal az óriással megvíhatnék.
− Vezéreljen hát Isten, a Szűztől született, s óvjon meg a haláltól.
Barlangjában érte Trisztán a Torzonborz Urgant. Soká tartott az ádáz viadal. Végtére is a vitézség erőt győzött, a fürge kard súlyos buzogányt. Levágván az óriás jobbját, Trisztán hazavitte a hercegnek:
− Fenség, jutalmamul, ígéreted szerint addsza nekem nekem elvarázsolt kutyádat, Mákszemet.
− Mit kértél, barátom? Hagyd nekem őt; vedd el inkább húgomat és fele birodalmam.
− Fenség, húgod gyönyörű és gyönyörű a földed; hanem én tündérkutyádért támadtam meg a Torzonborz Urgant. Emlékezzél csak ígéretedre!
− Fogd hát; de tudd, hogy szememnek örömét vetted el, szívem vigasságát!
Trisztán rábízta a kutyát egy velszi igricre, okos agyafúrt emberre, hogy Kornvallba vinné. Eljutott az igric Tintagelbe, titkon általadta Brangiennek. Örült és örvendezett Izolda, tíz márka aranyat adott jutalmul az igricnek, s a királynak azt mondotta, hogy a drága ajándokot asszonyanyja, a királyné küldte Írországból. Ötvös készíté a kutyaházat vert aranyból, drágakövekkel kirakva, s kedvesére emlékeztetőül mindig magával vitte Izolda. És hacsak ránézett: szomorúság, bánat, fájdalom elzsongult szívében.
Elsőbb nem értette a csodát: azt hitte, azért oly jóleső ránézni, mert Trisztántól való: lám, reá gondolván, fájdalma szenderül. De egy napon megismeré, hogy mindez varázslat: csak a csilingelő csengő bűvöli a szívét.
„Jaj − gondolta akkor −, illik-e, hogy nyugalmat találjak, ha Trisztán boldogtalan? Elvarázsolt ebét megtarthatta volna, ekként minden fájdalmát is feledhette volna. Szíves szolgálattal mégis inkább nekem küldte, nekem adta örömét s a bút magára vevén. Hanem ez nem való: hadd gyötrődjem, Trisztán, én is, te gyötrelmediglen!
Fogta a csodacsengettyűt, utolsót csilingelt vele, szelíden leoldá, és a nyitott ablakon át kihajítá a tengerbe.

(Joseph Bédier: Trisztán és Izolda regéje, fordította: Pap Gábor)


The little fairy bell

When Tristan had come back to Orri’s hut, and had loosened his heavy pilgrim’s cape, he saw clearly in his heart that it was time to keep his oath to King Mark and to fly the land.
Three days yet he tarried, because he could not drag himself away from that earth, but on the fourth day he thanked the woodman, and said to Gorvenal:
“Master, the hour is come.”
And he went into Wales, into the land of the great Duke Gilain, who was young, powerful, and frank in spirit, and welcomed him nobly as a God-sent guest.
And he did everything to give him honour and joy; but he found that neither adventure, nor feast could soothe what Tristan suffered.
One day, as he sat by the young Duke’s side, his spirit weighed upon him, so that not knowing it he groaned, and the Duke, to soothe him, ordered into his private room a fairy thing, which pleased his eyes when he was sad and relieved his own heart; it was a dog, and the varlets brought it in to him, and they put it upon a table there. Now this dog was a fairy dog, and came from the Duke of Avalon; for a fairy had given it him as a love-gift, and no one can well describe its kind or beauty. And it bore at its neck, hung to a little chain of gold, a little bell; and that tinkled so gaily, and so clear and so soft, that as Tristan heard it, he was soothed, and his anguish melted away, and he forgot all that he had suffered for the Queen; for such was the virtue of the bell and such its property: that whosoever heard it, he lost all pain. And as Tristan stroked the little fairy thing, the dog that took away his sorrow, he saw how delicate it was and fine, and how it had soft hair like samite, and he thought how good a gift it would make for the Queen. But he dared not ask for it right out since he knew that the Duke loved this dog beyond everything in the world, and would yield it to no prayers, nor to wealth, nor to wile; so one day Tristan having made a plan in his mind said this:
“Lord, what would you give to the man who could rid your land of the hairy giant Urgan, that levies such a toll?”
“Truly, the victor might choose what he would, but none will dare.”
Then said Tristan:
“Those are strange words, for good comes to no land save by risk and daring, and not for all the gold of Milan would I renounce my desire to find him in his wood and bring him down.”
Then Tristan went out to find Urgan in his lair, and they fought hard and long, till courage conquered strength, and Tristan, having cut off the giant’s hand, bore it back to the Duke.
And “Sire,” said he, “since I may choose a reward according to your word, give me the little fairy dog. It was for that I conquered Urgan, and your promise stands.”
“Friend,” said the Duke, “take it, then, but in taking it you take away also all my joy.”
Then Tristan took the little fairy dog and gave it in ward to a Welsh harper, who was cunning and who bore it to Cornwall till he came to Tintagel, and having come there put it secretly into Brangien’s hands, and the Queen was so pleased that she gave ten marks of gold to the harper, but she put it about that the Queen of Ireland, her mother, had sent the beast. And she had a goldsmith work a little kennel for him, all jewelled, and incrusted with gold and enamel inlaid; and wherever she went she carried the dog with her in memory of her friend, and as she watched it sadness and anguish and regrets melted out of her heart.
At first she did not guess the marvel, but thought her consolation was because the gift was Tristan’s, till one day she found that it was fairy, and that it was the little bell that charmed her soul; then she thought: “What have I to do with comfort since he is sorrowing? He could have kept it too and have forgotten his sorrow; but with high courtesy he sent it to me to give me his joy and to take up his pain again. Friend, while you suffer, so long will I suffer also.”
And she took the magic bell and shook it just a little, and then by the open window she threw it into the sea.

(The Romance of Tristan & Iseult by Joseph Bédier, rendered into English by Hilaire Belloc)

2011. február 28., hétfő

Sorsolás / Drawing

A nyertes pedig...
And the winner is...

2011. február 25., péntek

Köszönet / Thanks

Szombat óta rengetegen érdeklődtek Juharka állapotáról különböző fórumokon (e-mailen, skype-on, a facebookon és kutyás oldalakon stb.). Szeretnénk megköszönni mindenkinek az aggódó üzeneteket és a kedves jókívánságokat! Nagy ijedelmen vagyunk túl, de szerencsére Juharka jól van és gyönyörűen gyógyul a sebe. Köszönjük! :)

Since Saturday a lot of people have been inquiring about Juharka's health on different forums (e-mail, skype, facebook, dog forum etc.). We would like to say a big thank you to everyone for the worried messages and kind best wishes. Juharka gave us a huge fright, but she is recovering now very well. Thank you! :)

2011. február 23., szerda

Amire minden kutyának szüksége van / What every dog needs

Minden felelősségteljes gazdi gondoskodik a kedvence biztonságáról. A kutyus nevét és a gazdi telefonszámát vagy címét tartalmazó azonosító biléta használata (a szintén fontos microchip mellett) megnöveli az esélyét annak, hogy elveszett kedvencünk hazataláljon. Mi soha nem indulunk el otthonról biléta nélkül!
Mostantól egyedi, személyre szabott biléták is rendelhetők a davir dog design-tól. Mert nekünk fontos, hogy a kutyák biztonságban legyenek! :)

Every responsible pet owner takes care of his/her dog's  safety. Using a personalized ID tag that has your dog's name and your phone number or address (besides the microchip which is also important) will increase the chances of your dog being returned to you if he/she is lost. We never leave home without ID tags!
From now new, unique, personalized ID tags are available at davir dog design, because safety of  dogs is important to us! :)
 

2011. február 22., kedd

Hosszabbítás / Extra time

Habár a mai napon járt volna le a játékunk, amelyben biztonsági övet lehet nyerni, a bizottság egyik tagjának balesete miatt a sorsolást a hétvégére halasztottuk... Juharka még lábadozik egy műtétből, de remélhetőleg a hétvégén már vidáman sorsolhatunk.

The deadline to enter our dog safety belt giveaway has been extended  until the next weekend because of an accident of one comittee member. Juharka is still recovering from her surgery, but hopefully this weekend we'll draw happily.

2011. február 14., hétfő

7 dolog Pocokról és Juharkáról / 7 things about Pocok and Juharka

Nemrégen Fuhurtól érkezett egy játékra invitálás és kreatív blogger díj, köszönjük! Most Juharkáról és Pocokról, a davir dog design csapat fontos tagjairól  árulunk el 7-7 dolgot.
Not long ago we got a Creative Blogger Award from Fuhur, thank you! Now I tell you 7 things about Juharka and Pocok, who are very important members of the davir dog design team.


Hét dolog Pocokról:

1. Másfél éves koráig egy percre sem állt meg.
2. Rendszeresen, változatos trükkökkel cselezi ki Juharkát, hogy az otthagyott vacsoramaradékát megehesse.
3. Nem szeret kimaradni semmiből és imád új dolgokat tanulni.
4. Az autóban csak akkor hajlandó csendben várakozni ránk, ha azalatt a (gyermek- vagy vezető-)ülésen ülhet.
5. Megőrül a palacsintáért és a zöldségkrémlevesért. :) Megkockáztatom, hogy palacsintával mindenre rá lehetne venni.
6. Szeretetét heves lökdöséssel, karföltaszigálással és odabújással fejezi ki. Ezt csinálja akkor is, ha bocsánatot akar kérni valamiért.
7. Egyedi és hang(ulat)os szokása, hogy vacsora után lelöki a fémtányérját a lépcsőről, ahol enni szokott.

Seven things about Pocok:

1. He hadn't stopped for a moment until the age of one and a half.
2. He cheats Juharka with variety of tricks regularly so he can eat the remains of her dinner.
3. He doesn't like to be left out from anything and loves to learn new things.
4. He is only disposed to stay in the car quietly if he can sit on the child seat or on the driver's seat during waiting for us.
5. He is going crazy for pancake and vegetable cream soup. I think that we could get him to do anything for pancakes!
6. He expresses his love with jostling, pushing and snuggling into our arms. He does the same things when he wants to apologize for something.
7. His individual and noisy habit is pushing off his metal dish from the stairs after dinner where he eats.

Hét dolog Juharkáról:

1. Egy mimóza, nem lehet megszidni, mert azonnal borsónyivá zsugorodik össze.
2. Mániája a lopkodás, mindent ellop, amit ér. De csak akkor élvezi, ha tiltott gyümölcsről van szó... a direkt neki otthagyott dolgokhoz hozzá se ér. :)
3. A megszerzett tárgyakat kivonszolja a kertbe és egy kupacba gyűjti.
4. Rendszeresen terrorizálja Pockot, különösen, ha bal lábbal kel föl. (Igazi nő.)
5. Belemászik az ember arcába. Szeretetét ezzel és vehemens mancsemelgetéssel fejezi ki. (Időnként fülbenyalással.)
6. Miss Rugóláb: helyből felugrik a fejünkig.
7. Imád kertészkedni, de ennek mi nem annyira örülünk... Számára az ideális kert kultúrnövényektől mentes, hatalmas, intuitív módon elhelyezett gödrökkel tarkított sártenger. Kedvenc kerti műveletei a metszés és az ásás.

Seven things about Juharka

1. She is a mimosa, it's impossible to rebuke her because she contracts into a pea.
2. She is a maniac stealer, she steals everything that she can. But she only enjoys stealing if it's not allowed... she doesn't touch things left behind directly. :)
3. She drags out the obtained things to the garden and collects them into a heap.
4. She terrorizes Pocok usually, especially if she gets out of the bed on the wrong side. (A real woman.)
5. She climbs into our face. She expresses her love with this and with giving paws vehemently. (Sometimes she licks our ear.)
6. Miss Springlegs: she jumps up to our head from the floor.
7. She loves gardening, but we are not too happy about this... for her the ideal garden is a sea of mud which is free from cultivated plants and full of big holes placed in an intuitive way. Her favorite activity is cutting and digging.

2011. február 5., szombat

Biztonsági övek és „válaszd ki a kedvencedet”-játék / Seat belts and “Choose your favorite” game

Új biztonsági övek a boltokban! Íme egy kis ízelítő a színes kínálatból:
New seat belts in the shops! Here you can see a small collection of colorful safety belts:


A biztonsági övek fontosságáról és használatáról már írtunk korábban (itt és itt).
We have already written on the importance and use of seat belts (here and here).

Ééééés... a játék! Egy szuper biztonsági övet nyerhetsz, ha a hozzászólsz ehhez a bejegyzéshez és elmeséled, hogy általában melyik davir dog design termék a kedvenced! A játék párhuzamosan a facebookos oldalunkon  is zajlik. Aki ott is lájkol, hozzászól és megosztja a játékunkat, duplán vehet részt a sorsoláson.  Aki pedig a blogjában is megemlíti a játékot (erről kérünk jelzést), az triplán indulhat a versenyben. Sorsolás február 22-én, a már megszokott sorsolási bizottság közreműködésével! :) 

Aaaaand... the game!  You can win a superb seat belt if you comment on this post and tell us which one is your favorite davir dog design artifact. The game is also running on our facebook page. If you want to participate doubly, then like, share and comment on there, too. Besides, if you mention this game on your blog (please let me know), you can take part in it triply. Winner will be drawn at random by the usual committee on 22th February! :)

2011. február 3., csütörtök

Pamacs egy igazán jó gazdit keres / Pamacs is looking for a really good owner

Pamacsot, ezt a fiatal, pumi jellegű kutyust Dunakeszi külterületén találták. Már jó ideje kóborolhatott, mert nagyon sovány és elhanyagolt volt. Azóta gondosan megnyírták, eltávolították róla az összecsomósodott szőrt, ivartalanították. Oltásokat, microchipet is kapott. Pamacs kedves, bújós kutyus, más kutyákkal általában jól kijön, a pumikra jellemző mozgékonysággal szeret terelgetni. Valószínűleg szobatiszta, kocsiban is szépen utazik. Nagyon igényli a foglalkozást, az emberi szeretetet. Új, szerető gazdát keres, akinek van ideje megfelelően foglalkozni vele. Leendő gazdik érdeklődését a következő telefonszámon várják: 06-30-4130969, illetve a PET-Á.K. Egyesület elérhetőségein. 

Kozmetika előtt is helyes szőrmók volt:



...utána pedig igazán elegáns úrfi lett és a kedves pofija is látszik:



Úgy tűnik, hogy ennek a kutyusnak nagy szüksége lenne egy igazi gazdira. Kérünk titeket, hogy segítsetek a gazdikeresésben, terjesszétek Pamacs információit!

Hajrá Pamacs!

2011. január 31., hétfő

Gondolatok az erdőben / Thoughts in the forest

A következő kollekció már a tavasz ígéretének gondolatával készült. Nagyon várjuk már a napsütéses tavaszi napokat, amikor a kutyákkal jókat csatangolhatunk az erdőben, miközben hallgatjuk a madarak napköszöntő énekét és gyönyörködünk a zöldbe bomló rügyekben. Ha elfáradunk, leülünk egy farönkre, beleszippantunk a friss levegőbe és a gondolataink is kitisztulnak... mint a lengedező pókháló szálai, úgy szövik be ezt az erdőzöld anyagot a finom motívumok, s így együtt az erdei pillanatok tisztaságát idézik fel.
This next collection is made with the thought of promise of spring. We are waiting for the sunny spring days so much, when we are wandering in the woods, meanwhile listening to the sun salutation song of birds and delighting in the view of green unfolding buds. If we are tired, we sit down on a trunk, breathe in the fresh air and our thoughts clear up...  this forest green fabric which is interwoven with fine motives, like swinging spider web threads, evokes the purity of the forest moments.