Németország meghódítása – másodszor / Conquest of Germany – Part 2.

Búcsúzik a davir dog design: nyári szünetre megyünk, így a következő hetekben a Meska és Etsy boltjaink is szünetelnek. Az üzeneteket azért elolvassuk, írjatok bátran! Augusztus 10-e után visszatérünk!

We are leaving for vacation now, our Meska and Etsy shops are temporarily closed until August 10th.

Addig is, íme tavalyi németországi útibeszámolónk második része – ezzel még adósok voltunk. A képekkel mi is hangolódhatunk az új útra.

This photo selection is the second part of our previous german trip travelog. (First part is here.)

Egy szép délutánt töltöttünk el a Würzburg közelében lévő Wildparkban. Pocok majdnem mindenhova bejött velünk, ám az állatsimogatónál kint kellett várakoznia.

The Wildpark near Würzburg. We spent a beautiful afternoon here. Pocok came with us almost everywhere, but of course he stayed outside the Petting Zoo.

Míg ő kint türelmetlenkedett...

He was waiting for us impatiently...

...addig odabent:

...the other side:

Pocok eléggé zokon vette a mellőzöttséget. Végül egy közös uzsonnától jobb kedvre derült. :)

Lunch, later:

Bamberget már említettük az előző részben. Másik kedvenc városkánk, Rothenburg ob der Tauber igazán megérdemel egy egész fotósorozatot. A várost körülvevő középkori falak lenyűgözőek, hiszen teljes egészében állnak és körbejárhatók. Fentről a régi házak is egészen más arcukat mutatták.

Rothenburg ob der Tauber, this beautiful  little town was our favourite: the old city walls around Rothenburg are all intact.  We could walk on the top of walls and got a wonderful perspective of the old houses.

Hogy egy igazi nagyváros is legyen: Frankfurt am Main, a (z emiatt Mainhattannak is nevezett) felhőkarcolók városa:

And a really big city, Frankfurt am Main, the city of skyscrapers (called Mainhattan):

Walldürn, a zarándokhely:

Walldürn, a place of pilgrimage:

 S végül egy jellemző kép – útközben:
A typical picture on the way:

Valahol Bajoroszágban:
Somewhere in Bavaria:

Hamarosan visszatérünk! :-)
We come back before long! :-)

Németország meghódítása (Pocok által :) – 1. rész / Conquest of Germany (by Pocok :) – Part 1.

Útibeszámoló képekben. Már egy hónapja adósak volnánk ezzel a beszámolóval – íme egy kis válogatás a németországi utunkról. Egy nagyon hosszú bejegyzés első része.

A travel report with photos. We still owe this report – so here is a photo selection from our German travel. The first part of a very long post.

Útközben, az egyik kedvenc megállóhelyünkön, az ausztriai Weisskirchen mellett.

On the way, one of our favourite stopping-place near the Austrian Weisskirchen.

Főhadiszállásunkat Würzburgban ütöttük föl, amelyet a II. világháború utolsó napjaiban teljesen lebombáztak. A porrá zúzott barokk belváros később romjaiból épült újjá. Bár valóban nem sok régi épület maradt, az itt található erőd és a gyönyörű szőlősdombok hangulata utánozhatatlanul vonzóvá teszik a várost.

Our general headquarters were in Würzburg which was laid to ruins by bombing in the last days of II. World War. Later the totally destroyed baroque city center was rebuilt. No old buildings remained but the appeals of the fortress and the wine-covered hills located here are incomparable.

Az erőd (Festung Marienberg):
The fortress (Festung Marienberg):

És a vele szemben lévő „dombon” álló Käpelle részlete:

And the Käpelle opposite to fortress:

Pocok hamar beilleszkedett a würzburgi létbe. Reggelente elsétáltunk a a pékhez, ahol türelmesen megvárt az ajtó előtt (miközben bezsebelt néhány simogatást... :)
Pocok adapted to würzburger life easily. We walked to the bakery in the mornings and he was waiting in front of the entrance patiently (meanwhile he collected some pettings... :).

A játszótéren néha már nem olyan türelmesen várt meg... hisz ez olyan unalmas volt!
He was waiting for us in the playground also, but in such a case he wasn't so patiently... after all it was so boring!

A szőlősdombok melletti erdőben nagyokat csatangoltunk:
We loafed around in the woods nearby the wine-hills:

A környéken is sokat kirándultunk. Az egyik kedvencünk a gyönyörű észak-bajor város, Bamberg volt.
We took trips in North-Bavaria. One of our favourite was a beautiful town, Bamberg.

A következő jelenet is ott zajlott. Ki vezet kit?

The following scene happened there too. Who leads whom?

Némi makacskodás:

Pocok was stubborn:

És azután...

And then...

Folytatás következik...

To be continued...

Utazóhám és biztonsági öv… avagy Pocok Németországban / Travelling harness and safety belt… and Pocok in Germany

Úgy történt, hogy a davir dog design csapat nagy útra indult, Németországba. Eredetileg azt terveztük, hogy a hosszú úton Pocok az autó hátuljában utazik majd, egy utazóketrecben. Ez biztonságos mind a kutyára, mind a többi utasra nézve – ha nem is ad túl nagy mozgásteret a kutyának. El is mentünk egy boltba, ahol az ilyesmit meg lehet vásárolni, de legnagyobb bosszúságunkra az erre szolgáló dobozok, ketrecek legtöbbje nem fért be az autónk hátuljába (legalábbis azok a méretek, amelyek kényelmesek lettek volna Pocoknak). Az egyetlen hajlított oldalú példány, amelyik befért volna, olyan sok helyet foglalt el hátul, hogy nem maradt volna szemernyi hely sem a személyes csomagjainknak.
It so happened that the davir dog design team has left for Germany. Originally we planned that during this big journey Pocok is travelling in a box or cage in the trunk of the car. It’s a safety way for travelling both for the dog and the passengers, too – even if the dog hasn’t got much space for moving. So we went into a shop where these accessories are available, and then we were very disappointed because the boxes and crates used for this purpose were all too big and couldn’t get in the back of the car (at least the sizes which would be comfortable for Pocok). Only one specimen with curved walls could get in the trunk but it was so big that it wouldn’t leave space for our personal packs.

Így aztán nem maradt más megoldás, mint elkészíteni végre a régóta tervezett és dédelgetett felszereléseket: biztonsági övet és egy speciális utazóhámot, amelyekkel az ülésen is biztonságosan utazhat Pocok.
So we hadn’t got any other choice that accomplish that we planned and cherished for a long time: making a safety belt and a special travelling harness for Pocok. With these he can travel in the seats safely.

A biztonsági öv 3 cm széles és állítható hosszúságú: 30–60 cm. Univerzális csatja révén a legtöbb kocsiba becsatolható. Mi a hátsó ülésen használjuk.
The safety belt is 3 cm wide and the length is adjustable: 30–60 cm. It has an universal buckle, so it could be fasten into most sort of cars. We use it on the back seat.

Az utazóhám kifejezetten az utazáshoz lett kialakítva, így a mellrész jóval szélesebb, mint egy átlagos hámé. Ezenfelül egy plusz belső bélelést kapott, amitől erős marad, mégis puha és kényelmes. Ezek a fejlesztések azt a célt szolgálják, hogy használat során az érzékeny mellkasi részt megvédjék a sérülésektől. Egy erősebb rántás esetén a sima hevederhám könnyen megütheti a kutya nyakát vagy mellkasát – ezzel a szélesebb változattal ez nem fordulhat elő.
The travelling harness is especially developed for travelling, so the chest ahead is much wider than an average harness. Additionally it has a plus inner doubling whereby it became strong but soft and comfortable as well. These innovations are for the purpose that during handling the harness protect the sensitive chest of dog from injury. In the case of a stonger pull a simply strap harness could hurt the dog’s neck or chest – with this wider version it couln’t be happen.

Íme Pocok az új utazóhámjában:
Here is Pocok in his new travelling harness:

És hogy hogyan szuperált az új hám? Nagyon jól, Pocok imádta, hogy olyan közel, karnyújtásnyira lehet hozzánk, mi pedig nyugodtak voltunk, hiszen tudtuk, hogy semmiképpen nem tud előremászni. A hám a nagyobb fékezéseknél is megvédte az ütődésektől és az előrerepüléstől is. Azt hiszem, ez az elégedett fejszerkezet önmagáért beszél:
And how the new harness worked? Very well, Pocok enjoyed so much that he could travel so close, at our reach and we weren’t worried about him, as we knew that he couln’t creep forward. When it was bigger brakings the harness protected him from hurts and flying ahead. We think that this contented sweet little face speaks for itself.