2009. augusztus 23., vasárnap

A változatosság gyönyörködtet / Varietas delectat


...avagy a görényhám. Ez az icike-picike, állítható méretű hám megrendelésre készült egy Bogyó nevű vadászgörény lánynak. :) A hozzáillő póráz 1 cm széles és 3 méter hosszú.

2009. augusztus 21., péntek

Párosító / Leash Coupler


Ez a párosító hasznos lehet, ha valakinek több kutyája van. A mérete: 40-70 cm közt állítható hosszúságú, 2 cm széles. (Háromkutyás változatban is rendelhető.)

2009. augusztus 14., péntek

Meska interjú / Meska interview



Örömmel tudatjuk, hogy a Meska interjúsorozatában ezúttal a davir dog design-nal jelent meg beszélgetés, amely itt olvasható.

2009. augusztus 5., szerda

Váratlan ajándékok / Unexpected gifts


Általában mi szoktunk csomagot küldeni... de a múlt héten váratlanul egy nagy boríték érkezett a davir dog design-nak címezve. KicsiKató küldte és hatalmas meglepetést okozott vele! :))) Egy szuper és nagyon praktikus ddd logós kukás tűpárna volt benne és egy gyönyörű pw labda a kisfiunk részére.

Ezt a kukácskát már használatba is vettük:


S. pedig így örült a csodaszép labdának:


Drága KicsiKató, köszönjük szépen!

2009. július 29., szerda

Bagó sztori 2. / Bagó Story 2.


Balatonra indulunk, Zánkára. A Non Stopnál eszünk.
Bagóka hányt, a bokor alatt hűs földet kotor a hasa alá. Melege van. Rekkenő a kánikula.
Tihanynál teljesen elereszti magát, kinyúlik, mintha élettelen lenne, ölemben fekszik. Akalinál Éva már a János vitézből énekel neki, hiszen Bagónak ismernia kell a dallamot, ha már ő a Bagó.
A kiskutya nem tér magához. Fekszik élettelenül. Két állatorvos is nyaral a környéken. Konzíliumot hívunk egybe. Istopyrint kell adni neki mézbe törve, 3 x 1 naponta. Az autóút felkavarta a gyomrát.
Éjjel, mikor Éva már elalszik, magamhoz emelem a kis fekete angyalt, a párnámon fekszik. Van ebben egy kis jogtalan előnyszerzési kísérlet is: szeressen meg engem a kéthónapos beteg kisgyerek.
Adagoljuk szorgalmasan az istopyrint, a mézet megeszi, mást nem vesz be a gyomra. És harmadnapra íme megtörténik a csoda, Bagó vakkant, felugrik, meggyógyult. A boldogság önti el lelkünk szikkadt partjait, az Isten újra ránk mosolygott. Bagóka újra egészséges.
Ez lett a vesztünk. Kis lukat kapart a hevenyészett kertben, a házigazda kitessékel bennünket a lakásból.
Megyünk, boldogan és felhőtlenül, Bagóért nyaralót is cserélünk.
Szepezdre megyünk, és Bagókánk először csoszog be a keresztelővízbe, az olajos, gyönyörű Balatonba. Elkezdi nagy hűségesen kísérni zaklatott életünket.
Bevettük fiunknak a családba.

/Részlet Latinovits Zoltán: Bagó story. Vallomások a kutyavilágról című írásából. Folyt. köv./
/An excerption from Latinovits Zoltán's writing: Bagó Story. Confessions from the world of dog./

2009. július 21., kedd

Az első hám / The first harness


Itt az ideje folytatnunk az újdonságok sorát, amiből több is akad, de mostanában nem jutott időnk dokumentálni őket. Régóta dédelgetett tervünk is megvalósult: elkészült az első hám, mégpedig a vidám csíkos anyagból.

Rendelésre készült, Tücsöknek, de mivel neki és Pocoknak hasonlóak a méretei, így remekül be tudja mutatni állandó modellünk is. Ugyan az ő hosszú szőrével kevésbé érvényesül, de azért talán így is jól látszik. :) Milyen lett?

2009. július 5., vasárnap

In memoriam Pajti (1997–2007)


Vigyázat! Veszélyesen szomorú és személyes bejegyzés!

Szintén évforduló, de ezúttal másmilyen. Holnap lesz két éve, hogy eltemettük Pajtit. Azóta is hiányzik, 10 évig élt velünk... fiatalságunk kísérője, szárnysegédünk, harcostársunk volt. Szorul a szívünk, gombóc a torkunkban... álljanak hát inkább itt Karinthy szavai, érzéseink kifejezésére:

Tomin kis remegés futott át de a farkát már nem tudta megemelni
Füle mellé fektettem a tenyerem s ekkor elomló erőfeszítéssel
Utoljára még tenyerem öblébe belehajtotta néma fejét
Picit mozgott benne elhelyezkedett mint aki most végleg így marad ott
S még éreztem amint átküldte ereimbe testének utolsó melegét
Tomikám súgtam mégegyszer s tulajdon hangomnak idegen
És távoli és régfeledett muzsikájától most már kiszivárgott
Szememből a könny egyetlen csepp amitől egyszerre minden
Egyszerű lett és meleg és otthonos és érthető mint maga az élet
Most már értettem mit jelent Tomi vad és haragos ugatása
Mikor azt magyarázta vele szavakon túl hogy nem az étel
S nemcsak az ösztöni érdek köti hozzánk hanem valami más
Tenyerembehajtott haldokló feje melyben már nem volt semmi kívánság
S szememben az a kis nedvesség egyszeriben összefolyott
S most én még e könny fanyar utóízével tűnődő szemeimben
Mondom el önöknek bizony mondom nektek mit tudtam meg Tomiról
Mindazokon kívül amit úgyis tudni lehet egy pincsikutyáról
Bizony mondom semmi több ez az eltűnő semmi kis élet tenyeremben
Semmi több maga a tiszta szeretet és mégkevésbé kevesebb
Úgybizony az a bizonyos szeretet amit áhítatos önkívületben
S marcangoló harcokban szomjaz és áhít és keres az emberi lélek...


(Részlet Karinthy Frigyes: Együgyű monológ a kutyaszívről című költeményéből.)




2009. június 25., csütörtök

Születésnap / Birthday

Lassan két éve, hogy beköltözött hozzánk. Akkoriban így nézett ki:




Legfőbb jellemzője a rettenetes nagy rosszaság volt, meg az, hogy a fülei mindig kipihenték magukat reggelre. Azóta a lényeget tekintve (rosszaság szempontjából) nem sokat változott, csak a füleinek a felső harmada bicsaklott le.

Ő Pocok, a davir dog design állandó modellje. :) Bizony sok viszontagságon mentünk át együtt. De az élet semmivel sem kevésbé izgalmas vele, mint akkoriban...

Hogy milyen két évesen? Íme egy kis ízelítő:



Igyekeztünk megünnepelni. Volt kirándulás, játék és vidámság. Na és persze torta:


Kedves kis Pocok, reméljük, hogy még nagyon sok évet tölthetünk el együtt!

2009. június 18., csütörtök

Kazal gazdit keres / Rick (Kazal) is looking for his lucky and new home


Gazdit keres Kazal, a pumikeverék kutyus.

Kazal eddigi életében nem sok emberi jóságot vagy törődést kapott. A 2007-es születésű kutyus a váci menhely egyik hátsó kenneljében sínylődött bezárva, egyedül. Egyszer valaki kivitte, de rövidesen megunták és kidobták: újból a menhelyre került. A kennelbe zárva tengődött, ahol a minimális mozgásigényét se élhette ki, az izmai is visszafejlődtek a mozgáshiány miatt. Csak a pumimentők odafigyelésének köszönhető, hogy Kazalt nem altatták el. Végül több hónapos bezártság után a menhely egyik önkéntese segítségével az árva pumikat mentő Bogáncs Pumimentő Szolgálat tagjai vették kezükbe sorsát. Ivartalanítás és féregtelenítés, oltás után átkerült a Szentendrei Árvácska Állatmenhely Pécelen működő Tücsök csapatához. Itt már egy nap után társat kapott a kennelben és végre egy kis lehetőséget a szocializációra, kutyákkal és emberekkel való kommunikációra.


Kazal jellemzése az őt megismerő emberektől:

„Barátságos, emberekkel, cicákkal, kutyákkal érdeklődő, nem támadó, de izgatott viselkedésű. Kocsiban remekül viselkedik, és bírja a hosszú utazást is. A kozmetikázást hősiesen viseli, jutalomfalattal könnyen motiválható, igazi örökmozgó. Hangos zajoktól nem riad meg, a kutyaketrecbe simán bemegy. A magasságtól sem fél, nem hangos, kevéssé ugatós. A jutalomfalatot nagyon finoman veszi el, akár két ujj közül is. Szépen szót fogad pórázon és a szájkosár ellen sincs kifogása.
Egyetlen dologtól fél, ami érthető: ha sok kutyát lát/hall kerítés mögött ugatni. Azaz a menhelytől! Mihamarabb új gazdi kell neki is. Csoda, hogy eddig nem ment tönkre a remek természete a fogságban tartásban.”

„Tökéletesen puha, jó kutya. Problémamentes. Picit még figyelmetlen az ember felé, de ez természetes. Azt hiszem, nem túl sok tapasztalata van arról, hogy egy ember hozzá is szólhat... De majd ezt is megtanulja!”


Kazal tehát egy olyan jó és végleges gazdit keres, aki rengeteget foglalkozna vele, hogy bepótolhassa mindazt, ami az eddigi életéből kimaradt. Mivel aktív, élénk kutyus, nagyon jót tenne neki, ha kutyaiskolába járhatna, netán kipróbálhatná magát az agilityben vagy más kutyás sportban. Kölcsönös szerelem és a végleges gazdi megtalálása esetén a davir dog design egy nyakörv-póráz szettel ajándékozza meg Kazalt illetve az új tulajdonost.

Érdeklődni a következő telefonszámon lehet: 06-30-464-5605

Kazal gyönyörű pofija (felhívnánk a figyelmet arisztokratikus fehér zoknijaira és mellfoltjára is! :):












2009. június 12., péntek

Bagó sztori 1. / Bagó Story 1.

1. Pusztai Betyár Bagó

I.

Depressziós vagyok. A világ nagy, szürke vak fátyola ereszkedett a szemeimre. A tavasz nem zsong, nem fénylik; homályba burkolt csecsemő – méhen kívül szomorkodik bennem. Csak Magdikáék az egyetlen vigasztaló hely a kórházban, a Völgy utcában, a feketekávék, amelyek kellően ellensúlyozzák a zsibbasztó nyugtatókat. És Rexi, az ír szetter. Ő a kis boldogság, kis mosoly, kis fölszabadulás. Éva a Kútvölgyiben fekszik, súlyos operáció után van. A kietlenség állóvizei terpeszkednek bennem, és nyaldossa a víz szürke, szomorú partjaimat.
Kutya kell! Kutya kell életünkbe, kiegészítésül, pihenőül; kutya kell a házba, hogy Éva ne féljen.
Kutya kell, dübörög bennem, mikor elhagyom a kórházat. A Bogár utcába megyünk, Mihályfiékhoz, akiknek két kedves, játékos, szoknyás pulijuk van, és csendes sétáinkon mindig megcsodáltuk a kis koszos, fekete pamacsokat. Mihályfiné elárulja, honnan vette a pulikat: Nagyné, Lepke utca, a Kutyaszövetség puliszakosztályának vezetője.
Nagyné Prágában van, kertjében egy elkerített helyen öt kis feketeség ragyog; csodáljuk őket, elérzékenyülünk, egy kis fekete pamacs felkéredzkedik a karomba. Másnap már reggel csöngetünk a puliportán. Ugyanaz a kiskutya kéredzkedik fel karomba: Pusztai Betyár Bagó! Apja Pusztai Bendegúz Bagó, anyja: Tündércelli Gigi. Alighanem egy kis kurva-vér is úszkál benne. Kiemeljük, karomban marad, nyakamba csimpaszkodik, mint egy fekete csecsemő.
Felmegyünk Nagyné szép lakásába, csendes whisky-szó mellett megbeszéljük, mi a teendő egy kis pulival. Szopornyica ellen oltották, lehet, hogy az első napokban kicsit kókadt lesz.
Ahogy megyünk a Zsiguliban, ölemben Bagókával, Éva elsírja magát, és könnyei közül kicsúsztat egy fohászkodó mondatot: „Hozz ránk szerencsét, kiskutya!” Bagót otthon hagyjuk, nagy féltéssel, mit fog egyedül csinálni a lakásban.

/Részlet Latinovits Zoltán: Bagó story. Vallomások a kutyavilágról című írásából. Folyt. köv./
/An excerption from Latinovits Zoltán's writing: Bagó Story. Confessions from the world of dog./